A lélegeztetőgépre kerülők száma exponenciálisan nő, a terhelés már most a határokat súrolja, és hamarosan el is éri a szakmailag elfogadható maximális kapacitásokat. Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy a koronavírus-fertőzés következtében elhunytak nagyobb része nem az intenzív osztályokról, hanem az infektológiai fekvőbeteg-részlegekről származik, jóval kisebb részben pedig a szociális otthonokból - írja a portálon Lovas András, aneszteziológus.

Lovas felidézi az Óbudai Egyetem tanulmányát, mely szerint 2021. május 12-ig 27 837 fő, ötven év feletti lakos hunyt el COVID19 következtében. Ferenci Tamás kutató 9,2 év elvesztett életévvel számol fejenként, ami kétszázötvenhatezer, azaz 256 ezer elvesztett életév május 12-ig, és csak az ötven év felettiek esetében.

Kapcsolódó

Szerinte érdemes lenne áttekintenünk, hogy az ellátás mely pontján, milyen arányban halnak meg az ellátottak. A pandémia alatt főként az intenzív osztályok kerültek reflektorfénybe, de fontos megjegyezni, hogy a tapasztalatok szerint

a koronavírus-fertőzés következtében elhunytak nagyobb része nem az intenzív osztályokról, hanem az infektológiai fekvőbeteg-részlegekről származik, jóval kisebb részben pedig a szociális otthonokból.

- írja Lovas András.

A szakorvos szerint tudományos szempontból, de kapacitásszervezési szempontból is sokkal jobb lenne, ha a napi összes esetszámon túl azt is nyilvánosságra hoznák, hogy az adott napon hányan kerültek kórházba, hányan kerültek felvételre intenzív osztályra, és hányan fekszenek a nem Covid és Covid intenzív osztályokon, külön-külön, illetve azok között milyen a lélegeztetésre szorulók aránya.

Ugyanígy osztályonként és napokra lebontva érdemes lenne azt is tudni, hogy milyen a kibocsátás, azaz hány embert sikerült hazaengedni, vagy az intenzív osztályról más osztályra áthelyezni, illetve mekkora volt a halálozás az intenzív osztályokon és a fekvőbeteg részlegeken, külön-külön. Ezekről az adatokról napi jelentési kötelezettsége van az intézményeknek, így ezek az operatív törzs rendelkezésére állnak.

Ezért lenne fontos ismerni a részletes adatokat

Mi lenne ezeknek az adatoknak a gyakorlati haszna? Egy fulladó, súlyos állapotú Covid-19 beteg felvétele az intenzív osztályra, minimum 2-3 óra munkát igényel egy orvostól, a nővérektől pedig akár további 2-3 órát. Ez magában foglalja a beavatkozások és a vizsgálatok elvégzését, az ápolási teendőket, az egészségügyi dokumentálást és a hozzátartozó értesítését. A fekvőbeteg osztályokon ez az időtartam rövidebb, viszont a betegbeáramlás sokkal magasabb egy napra vetítve.

Ha tudjuk, hogy egy nap hány beteg érkezik és távozik (utóbbiakat zárójelentéssel kell ellátni, fogadóhelyet kell keresni, meg kell szervezni a szállításukat), akkor pontosan meg lehet tervezni, hogy hány dolgozót vezényeljenek az ellátáshoz. De fordítva is nekifoghatunk: ha tudjuk, hogy hány dolgozónk van, akkor ahhoz igazíthatjuk, hogy hány beteget tudunk felvenni maximálisan - magyarázza a részletes adatok hasznát a szakorvos.

Hova vezet az út az intenzívről?

A Covid intenzív osztályokról kibocsátott betegek a normál intenzív osztályra kerülnek, ők a Covid lélegeztetett regiszterekben már nem jelennek meg, de az ellátásban ugyanúgy kapacitást igényelnek. Sok esetben további 3-4 hétig, ritkábban, de nem elenyésző esetben még további 10-12 hétig gépi lélegeztetésre és aktív intenzív terápiás ellátásra szorulnak. Összehasonlításképpen: a nem koronavírus-fertőzés miatt kezelt betegek osztályos tartózkodása egy általános profilú intenzív osztályon 6-8 nap.

Az intenzív- és a fekvőbeteg osztály egymásra van utalva a járványban

Az adatok publikussá válásakor természetesen nem az lenne a lényeg, hogy a fekvőbeteg-részlegeket hibáztassuk, mivel ott többen halnak meg. Abszolút számban ez igaz lehet, de arányaiban még mindig az intenzív osztályokon magasabb a halálozás - mutat rá cikkében Lovas András.

A Covid-19 betegek körülbelül 10 százaléka igényel intenzív osztályos elhelyezést (ha a gépi lélegeztetettek számát vesszük figyelembe). Tehát 10 000 fertőzöttből 9 000-et az infektológiai fekvőbeteg osztályokon kezelnek. Ha a lélegeztetetteknél 60 százalékos a halálozás, akkor az 600 főt jelent, de ha a fekvőbeteg osztályon csak 10 százalékos a halálozás, az máris 900 fő. A becslés példa arra, hogy nincsenek pontos adataink a halálozásokról osztályokra vetítve.

„Egy erős intenzív osztály, csak erős fekvőbeteg osztályok mellett tud kielégítően működni” – idézi egy nem a kritikus állapotúak ellátásával foglalkozó kolléga szavait Lovas, hozzátéve, hogy természetesen, ez fordítva is igaz. Egy Covid-19 fertőzött ellátása csak akkor lehet sikeres, ha megfelelő minőségben, kielégítő mennyiségű és szakirányúan képzett egészségügyi, dolgozói létszám mellett történik, a kórházi belépési pontot jelentő sürgősségi osztályoktól kezdve az infektológiai fekvőbeteg osztályokon át az intenzív és rehabilitációs részlegekig. Ha csak egy fogaskerék is akad, az a rendszer borulásával és a minőség súlyos csökkenésével jár - hangsúlyozza.

Az egészségügyi ellátás szakmai minimumfeltételeinek teljesítése garantálná a betegbiztonságot, ám sok esetben már a Covid előtt sem tudtak megfelelni a feltételeknek a hazai intenzív osztályok - magyarázza szakorvos, aki végül mindenkit arra kér, vegye fel a védőoltást, de emellett zárt közösségi terekben hordjon  maszkot, rendszeresen fertőtlenítse a kezét és a lehető legminimálisabbra korlátozza találkozásait a külön háztartásban élőkkel.