Stratégiai jelentőségű a korrupció elleni fellépés, hiszen az ország megítélése mellett nagymértékben befolyásolja a nemzetgazdaság fejlődését is. A korrupció leküzdéséhez és az integritás alapú közigazgatási kultúra megteremtéséhez – ahogy az elmúlt évtizedben, a továbbiakban is – az állami intézmények összehangolt együttműködésére van szükség – szögezték le a X. jubileumi Integritás Kerekasztalon részt vevő állami vezetők.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke 2011. november 18-án Budapesten közös szándéknyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban – az együttműködés V. évfordulóján – a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, tavaly pedig a Gazdasági Versenyhivatal is.

Zéró tolerancia a korrupció ellen

Az eltelt egy évtizedben Magyarország zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben, s célzott, hatékony lépések történtek annak megelőzésére, visszaszorítására. Az állami intézmények által képviselt korrupcióellenes tevékenységek több területen is szorosan összekapcsolódtak, egymásra épültek, s erősítették egymást. Kiemelkedő eredmény, hogy - a 2011-ben még jórészt ismeretlen - integritás fogalom mára szerves részét képezi a közintézmények működésének: kiépültek azok az integritásirányítási- és kontrollrendszerek, amelyek hozzájárulnak a korrupciós helyzetek rendszerszintű kialakulásának megelőzéséhez.

Bár a szándéknyilatkozat célkitűzései teljesültek, az elért eredmények fenntartása és az integritáskultúra további erősítése érdekében a közös erőfeszítéseket folytatni kell – nyilvánították ki a X. Integritás Kerekasztal résztvevői.

Pintér Sándor, miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter hangsúlyozta: „a Belügyminisztérium elkötelezettsége töretlen a korrupció elleni küzdelemben.” Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke elmondta: az idén befejezték mind a 3197 önkormányzat és 1284 önkormányzati hivatal értékelését, valamint folyamatban van 3300 önkormányzati intézmény és közel 600 önkormányzat és társulás irányítása alá tartozó intézmény, illetve mintegy 1350 önkormányzati tulajdonú vállalat rendszerszintű értékelését.”

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke arról beszélt, hogy a integritás erősítésére az MNB idén megújította belső Etikai Kódexét, amely a jogszabályokon túl további etikai követelményeket határoz meg az egyes szakterületeknek. Új kockázatértékelési módszertan jött létre a VIBER kapcsán az új és a meglévő ügyfélkört érintően a visszaélések, csalárd kezdeményezések megelőzésére, amit a fizetési, elszámolási, kiegyenlítési rendszerek kapcsán érintett valamennyi szereplő is alkalmazhat.

Digitális ügyintézésre váltottak a bíróságok

Patyi András, a Kúria elnökhelyettese elmondta, hogy a Kúria a kezdettől fogva részt vesz az állami szervek korrupcióellenes együttműködésében. Az együttműködést elindító szándéknyilatkozat 2011 decemberi aláírása óta jelentős mértékben fejlesztette korrupcióellenes eszköztárát és ehhez kapcsolódóan valamennyi igazgatási munkafolyamat szabályozása megvalósult.

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke rávilágított: „a bíróságok 2021. évi működésére – az előző évhez hasonlóan – rányomta a bélyegét covid-19 világjárvány elleni védekezés. Ennek következtében az ügyfelek és a bírósági dolgozók egészségének védelme vált a bíróságok működtetésének prioritásává, ugyanakkor ezzel egyidejűleg az ítélkező munka és az igazgatás folyamatosságát is biztosítani kellett. A bíróságok működése a megváltozott körülmények között is folyamatos volt, amiben ügydöntő jelentősége volt a digitális eszközök és megoldások használatának.”

Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke hangsúlyozta: a hatóság az eljárások integritásának elősegítése érdekében idén minden ellenőrzési területen tovább szigorított. Közel 24 000 beérkezett hirdetmény esetében csaknem ugyanennyi szabálytalanságra vonatkozó figyelmeztetést – hiánypótlást – küldtek ki, megelőzve ezzel számos jogszerűtlen eljárás lefolytatását. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számát az elmúlt években csaknem a tizenötödére csökkentették, mára ez évi 250 eljárást jelent, ami az összes eljárás 2-3 százaléka. A szerződés-ellenőrzések számát több, mint 10 százalékkal növelték. Továbbra is jelentős a hatóság ellenőrzési tevékenysége alapján hivatalból indított jogorvoslati kezdeményezések száma, 123 szervezet ellen 117 jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, amely az összes hivatalból indított kezdeményezés több, mint egyharmada.

Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes kifejtette: Magyarország ügyészsége – a jogi és technikai újításoknak köszönhetően – az elmúlt időszakban a világjárvány ellenére is hatékonyan működött. A 2020 márciusában bevezetett veszélyhelyzet a büntetőeljárási törvényben foglaltaktól eltérő eljárásjogi szabályokat határozott meg. Az ügyészség szerepe rendkívüli módon felértékelődött, hiszen nem csupán a vádat képviselte a bíróság előtt, vagy a nyomozás felügyeletét látta el, hanem aktívan segítette az eljárások gyors és járványügyi szempontból minél kevesebb kockázatot jelentő befejezését.

Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke kiemelte: a nemzeti versenyhatóság 2021-ben sem tétlenkedett: a versenytanács az idei esztendőben kiszabott összes mintegy 17,3 milliárd forintnyi bírság 94 százalékát versenykorlátozások miatt rótta ki. Ez jól mutatja, hogy a GVH képes felszámolni a magyar fogyasztókat károsító kartelleket és nem csupán fogyasztóvédelmi ügyekben aktív. Ennél is fontosabb azonban, hogy a GVH döntései felszámolják a magyar fogyasztókat károsító tisztességtelen piaci magatartásokat és versenykorlátozásokat.