Feléleszt egy nyolc évvel ezelőtt megszüntetett antikorrupciós testületet a kormány – tudta meg a 24.hu pénteken napközben. A portál szerint ezzel újabb gesztusokat tesz a kabinet az Európai Bizottság felé, hogy nagyobb eséllyel kapja meg a helyreállítási és felzárkóztatási pénzeket. Megkérdezték Navracsics Tibort is, aki elmondta, a 2012 és 2014 közötti mintának megfelelően működtetik majd a szervezetet.

Az antikorrupciós munkacsoportban civil szervezetek tehetnek javaslatokat kormányzati szereplőknek a korrupció elleni fellépés hatékonyabbá tételére.

Ez azt jelenti, hogy a testület konkrét korrupciós ügyekkel nem fog foglalkozni.

 

Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón jelentette be, hogy négy ponton engedményeket tesz Brüsszelnek. Például, az uniós pénzekből finanszírozott közbeszerzéseknél 15 százalék alá csökkentik az egyszereplős tenderek arányát, a parlamentben pedig kevesebbszer alkalmazzák a gyorsított jogalkotást.

A múlt héten kiadott jogállamisági jelentés is azt mutatja, hogy a kormány kénytelen volt felmutatni egy új lépést a korrupció ellen.

Péntek este pedig a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat a Korrupcióellenes munkacsoportot felállításáról.

Eszerint a testületet a kormány a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának érdekében hozza létre.

A munkacsoport feladata

  • a korrupciós gyakorlatok felderítésének, kivizsgálásának, üldözésének és szankcionálásának javításával összefüggő javaslatok kidolgozása,
  • éves jelentés készítése a kormány részére, amelyben elemzi a korrupció és a korrupt gyakorlatok kockázatait és tendenciáit, hatékony ellenintézkedéseket és bevált gyakorlatokat javasol a korrupciós kockázatok és korrupciótípusok megelőzése, felderítése és szankcionálása érdekében, valamint
  • javaslatot tesz a korrupció megelőzésének és felderítésének javítását célzó gyakorlati intézkedésekre és a hatóságok közötti információáramlás javítását célzó gyakorlati lépésekre.

A testület elnöke az igazságügyi miniszter által megbízott, az általa vezetett minisztériumban működő politikai felső vezető vagy szakmai felső vezető, tagja pedig

  • az igazságügyi miniszter által megbízott egy fő szakmai felső vezető,
  • a Miniszterelnökséget vezető miniszter által megbízott egy fő szakmai felső vezető,
  • a pénzügyminiszter által megbízott egy fő szakmai felső vezető,
  • a belügyminiszter által megbízott egy fő szakmai felső vezető,
  • a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által megbízott egy fő szakmai felső vezető,
  • a területfejlesztési miniszter által megbízott egy fő szakmai felső vezető,
  • az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója,
  • az országos rendőrfőkapitány,
  • a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója és
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője.

A kormány a munkacsoport tanácskozási és véleményezési joggal rendelkező állandó meghívott résztvevőjének felkéri

  • az Állami Számvevőszék elnökét,
  • a Gazdasági Versenyhivatal elnökét,
  • a Közbeszerzési Hatóság elnökét,
  • a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökét,
  • az Országos Bírósági Hivatal elnökét és
  • a legfőbb ügyészt.

Az elnök a csoport üléseire meghívhatja a korrupcióellenes küzdelem témáját érintő tevékenységet folytató és – az igazságügyi miniszter nyilvános felhívására – részvételi szándékukat előzetesen regisztráló szervezetek képviselőit.

A testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülésről jegyzőkönyv készül.

A munkacsoport az első, 2022-es jelentést 2023. február 15-ig elkészíti és megküldi a kormánynak jóváhagyás céljából. A következő tárgyévi jelentést a tárgyévet követő év február 15-ig készítik el és küldik meg a kormánynak. A kabinet által jóváhagyott jelentést a kormányzati portálon közzé kell tenni. A csoport az ügyrendjét maga határozza meg. Akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele jelen van.