A közérdekű bejelentések rendszerének lényege, hogy a korrupciót vagy bármilyen más lényeges visszásságot észlelő polgár leírhatja a sérelmet. A beadványt az alapjogok biztosa továbbítja az érintett állami vagy közszervezetnek, amely köteles az esetet záros határidőn belül kivizsgálni, és tájékoztatást is kell adnia a meghozott intézkedésekről - írta a lap.

Fontos elem, hogy az ügy lényeges részletei - a bejelentő anonimitásának tiszteletben tartásával - utóbb megjelennek az ombudsman honlapján, vagyis nyilvánosságot kap a közérdekű közlés, s az is, miként rea­gált rá az államigazgatás. Az ügynek lehet folytatása is, ha ugyanis a panaszt nem vizsgálják ki megfelelően, a biztos intézkedhet.

Az eddigi nagyjából 630 beadvány közül azonban nem mindegyik alapján indulhatott meg a folyamat, Székely László körülbelül 280 bejelentést továbbított a közintézményeknek. Harminc alkalommal az állampolgári beadvány hiányos volt ugyan, de a megadott információk alapján az ombudsman felléphetett, több tucat egyéb esetben pedig azért indult ellenőrzés, hogy kiderüljön: a címzett állami szervezet megfelelően kivizsgált-e egy-egy bejelentést. A leggyakrabban - két tucat esetben - az Emberi Erőforrások Minisztériumához továbbított jelzést a biztos, miként több panaszt kapott a fővárosi és a Pest megyei kormányhivatal, a nemzetgazdasági, valamint a fejlesztési tárca, s az adóhivatal is.

Többen valamely közbeszerzési eljárást kifogásolták, s korrupciót gyanítottak bizonyos szerződések megkötése körül. Mások az adócsalás visszaszorítását szerették volna kérelmükkel elérni, megint mások a tömegközlekedés miatt emeltek szót, elsősorban a MÁV szolgáltatásainak színvonalát kifogásolva. Érkezett beadvány a közutak állapota, a környezetvédelmi problémák és a parlagfű elleni állami fellépés hiányosságai miatt is, de szóba került a kórházak felszereltsége ugyanúgy, mint a közoktatás nívója, vagy a közétkeztetés - írta a lap.