Több területen is hiányosságokat lát Magyarország esetében az Európai Bizottság: kifogásolják, hogy fontos uniós szabályozásokat nem implementáltak a magyar jogrendbe, ezért több felszólító levelet küldtek az Orbán Viktor vezette magyar kormánynak - derül ki a testület közleményéből.
Migrációs szabályok miatti vita
Elsőként a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, amiért az ország nem tett eleget a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletnek. A 2020. december 17-i ítéletében (C-808/18. sz. Bizottság kontra Magyarország ügy) már a bírói testület megállapította, hogy a szerb–magyar határon található tranzitzónákra vonatkozó szabályokról és gyakorlatokról szóló magyar jogszabályok ellentétesek az uniós joggal. A Bíróság mindenekelőtt a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv (2013/32/EU irányelv), a befogadási feltételekről szóló irányelv (2013/33/EU irányelv) és a visszatérési irányelv (2008/115/EK irányelv) rendelkezéseinek megsértését állapította meg.
A Bizottság kifogásolja, hogy Magyarország mindmáig nem foglalkozott az ítélet több elemével: nem hozta meg a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosításához szükséges intézkedéseket, és nem pontosította azokat a feltételeket, amelyek a menekültügyi eljárás keretében történő fellebbezés esetén a területen maradás jogára vonatkoznak abban az esetben, ha nem áll fenn „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”. Itt már a vita túl van a felszólító levél és a párbeszéd állomásán: az Európai Bizottság 2021. június 9-én felszólító levelet intézett Magyarországhoz, azonban ez nem hozott eredményt. Az EB így pénteken átalányösszegű pénzügyi szankció és napi kényszerítő bírság kiszabását kéri a Bíróságtól.
Terrorizmus elleni küzdelem
Az Európai Bizottság felszólítja – más tagállamok mellett – Magyarországot, hogy gondoskodjon a vonatkozó uniós szabályok helyes átültetéséről a terrorizmus elleni harcban. A hiányolt szabályok többek között olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek büntetendővé teszik és szankcionálják a terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekményeket, például a terrorista bűncselekmény elkövetése céljából történő külföldre utazást, az EU-ba ilyen tevékenységek céljából való visszatérést, illetve az ilyen tevékenységek céljából történő Unión belüli utazást, a terrorista célú kiképzésben való részvételt és a terrorizmus finanszírozását.
Ebben a vitában Magyarország mellett Lettország, Románia, Svédország, Szlovénia és Szlovákia ellen indítottak eljárást. Az érintett tagállamoknak most két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az EB által megfogalmazott érvekre. Ennek hiányában a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld a kérdéses országoknak. Tehát itt még tárgyalási és egyeztetési szakaszban van az eljárás.
Az EU kizárólagos külső hatásköre
A harmadik ügyben az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amiért az ország az ENSZ Kábítószer-bizottságában az uniós álláspont ellen szavazott. Az ügy lényege, hogy 2020 decemberében, az Egészségügyi Világszervezet kannabiszra és kannabiszhoz kapcsolódó anyagokra vonatkozó ajánlásairól tartott szavazás során Magyarország kétszer az uniós állásponttal ellentétesen szavazott, holott a tagállami vezetőket tömörítő Tanács által 2020 novemberében elfogadott uniós álláspont kötelező az uniós tagállamokra nézve.
A kannabisz továbbra is nemzetközi ellenőrzés alatt álló kábítószer, a WHO ajánlásai arra irányultak, hogy a kannabisz és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagok az aktuális tudományos és orvosi ismeretek figyelembevételével a lehető legmegfelelőbb nemzetközi ellenőrzés hatálya alá tartozzanak. Magyarország viszont ezt a lazítást is megtámadta.
Az Európai Bizottság 2021 februárjában felszólító levél formájában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magyar hatóságok felszólító levélre adott válasza nem változtatta meg a Bizottság értékelését. Magyarországnak most két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az EB által felvetett érvekre. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
Gond a magyar büntetőjogi eljárásokkal
Az EB felszólítja – más tagállamok mellett – Magyarországot, hogy biztosítsa az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogra és a szabadságelvonáskor történő tájékoztatáshoz való jogra vonatkozó uniós szabályok helyes átültetését
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél formájában kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, valamint Észtország, Görögország, Litvánia, Luxemburg és Portugália ellen az ügyvédi segítség igénybevételére és a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogra vonatkozó uniós szabályok helyes átültetésének elmulasztása miatt.