Az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indít 15 tagállam, Magyarország mellett Horvátország, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Spanyolország és az Egyesült Királyság ellen, mert azok nem tettek eleget a kötélpálya-létesítményekre, az egyéni védőeszközökre és a gáz-halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekre vonatkozó harmonizált uniós szabályok szerinti kötelezettségeiknek.

Az utóbbiról szóló rendeletek értelmében a tagállamoknak szankciókat kell megállapítaniuk, hogy visszatartsák a gazdasági szereplőket a harmonizált szabályok megszegésétől, és ezekről a szankciókról 2018. március 21-ig értesíteniük kell a bizottságot - olvasható a testület közleményében.

Kapcsolódó

A bizottság a felsorolt 15 tagállamnak a szankciókra vonatkozó szabályok megállapításának, illetve a bizottság részére küldendő értesítésnek az elmulasztása miatt küld felszólító levelet. A brüsszeli testület Magyarországot és Szlovéniát a kötélpálya-létesítményekről, és a gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekről rendelet megsértése miatt marasztalja el. A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésükre, hogy reagáljanak a bizottság felvetéseire, ellenkező esetben a testület indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Több tiszteletet a szakmai képesítések elismerésének!

Az EB a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó uniós szabályok teljes körű végrehajtása érdekében újabb szakaszba léptette a 26 tagállammal szemben folyó kötelezettségszegési eljárásokat is. A bizottság szerint az európai polgárok és vállalkozások csak akkor tudják kiaknázni az egységes piac lehetőségeit, ha az jól működik és valamennyi tagállam teljes mértékben tiszteletben tartja a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó uniós szabályokat, lehetővé téve, hogy a szakemberek az uniós egységes piacon belül országhatároktól függetlenül szabadon mozoghassanak, és más tagállamokban is gyakorolhatják foglalkozásukat. A szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv 2013-ban aktualizált változatát 2016. január 18-ig kellett volna átültetni a nemzeti jogba.

Az EB indokolással ellátott véleményt küld 24 tagállamnak - egyebek mellett Magyarországnak - és kiegészítő felszólító levelet további 2 tagállamnak (Észtország és Lettország), mert nemzeti jogszabályaik és jogi gyakorlataik nincsenek összhangban a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó uniós szabályokkal.

Az indokolással ellátott véleményekben és a kiegészítő felszólító levelekben több fontos kérdés szerepel:

  • az európai szakmai kártya: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Svédország esetében;
  • a riasztási mechanizmus: Ausztria, Belgium, Horvátország, Dánia, Észtország, Franciaország, Németország, Lettország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország esetében;
  • a szakmai tevékenység részleges gyakorlásának lehetősége: Ausztria, Belgium, Horvátország, Dánia, Észtország, Franciaország, Németország, Magyarország, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország esetében;
  • a nyelvi követelmények arányossága: Belgium, Bulgária, Horvátország, Németország, Lengyelország, Románia és Szlovákia esetében;
  • a segítségnyújtó központok létrehozása: Franciaország, Magyarország, Olaszország és Portugália esetében;
  • a szabályozási akadályok átláthatósága és arányossága: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság esetében.

 

Valamennyi érintett tagállamnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság által megfogalmazott érvekre. Kielégítő válasz hiányában a testület úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld Észtországnak és Lettországnak, a többi 24 tagállam ügyét pedig az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása miatt felszólítás

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás ellen fellépő uniós szabályok teljes körű átültetésére is felszólított 8 tagállamot az EB, és indokolással ellátott véleményt küld Ausztriának és Hollandiának, illetve felszólító levelet intéz Csehországhoz, Magyarországhoz, Olaszországhoz, Szlovéniához, Svédországhoz és az Egyesült Királysághoz a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni uniós szabályok teljes körű átültetésének elmulasztása miatt.

Jóllehet ezek a tagállamok teljesnek nyilvánították az átültetést, a bizottság a bejelentett intézkedések értékelése után arra a következtetésre jutott, hogy egyes rendelkezések hiányoznak a nemzeti jogszabályaikból. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni hatékony küzdelemhez elengedhetetlen a szabályok kellő időben történő és megfelelő átültetése. Az egyik tagállamban fennálló hiányosságok hatással lehetnek a többi tagállamra is.

A tagállamok 2015 májusában megállapodtak arról, hogy 2017. június 26-ig átültetik az uniós szabályokat nemzeti jogszabályaikba. Az érintett tagállamoknak most két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak és megtegyék a szükséges lépéseket; ennek hiányában az Európai Bizottság kezdeményezheti a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseit - hívja fel a figyelmet a testület.

Baj van a vagyonszerzési illetékkel is

A bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak amiatt is, hogy változtassák meg az alapítványokra vonatkozó vagyonszerzési illetéki szabályokat. A magyar szabályozás jelenleg a belföldi alapítványok esetében adómentességet biztosít az öröklésre, az ajándékozásra és a visszterhes vagyonátruházásra, miközben a más EU/EGT-tagállamokban és a nem uniós országokban bejegyzett hasonló alapítványokat megadóztatja.

A magyar és nem magyar székhelyű alapítványokkal szemben alkalmazott eltérő bánásmód magasabb adóterhet jelent a más EU/EGT-tagállamokban vagy harmadik országokban bejegyzett hasonló alapítványok számára, ezért ellentétes a tőke szabad mozgásával (az EUMSZ 63. cikke).

Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak.