Elkerülhetetlen volt a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a rezsicsökkentés módosítása, ez utóbbi már 1000 milliárdos összeggel terheli meg az államkasszát. Ugyanakkor helyesebb lett volna, ha a kormány megfontoltabban vág neki ezeknek az átalakításoknak - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a VG.hu-nak.
A jelenlegi piaci árak mellett már nem volt tovább fenntartható a rezsicsökkentés a jelenlegi formájában - fogalmazott a közgazdász a portálnak.
Tartósan magasan maradhatnak az energiaárak a világpiacon, így tartani lehetett attól, hogy még nagyobb lyukat üt a költségvetésben a rendszer működtetése, ami már így is tetemes: a büdzsé oldaláról 600 milliárdos, míg az állami tulajdonú szolgáltató vállalatok felől mintegy 400 milliárdos veszteség keletkezett. A várható szabálymódosításokkal sikerülhet idén a hiányt kordában tartani - véli az Állami Számvevőszék korábbi vezetője.
A kata átalakításával kapcsolatban megjegyezte, hogy érthető a kormány szándéka, ugyanakkor szerinte kisebb lendülettel kellett volna nekivágni a kérdés rendezésének.
Át kellene gondolni a 2023-as büdzsét
Idén a költségvetési bevételek és a gazdaság teljesítménye is jónak ígérkezik, de a vártnál magasabb infláció is pluszbevételt jelent a büdzsének - mondta Kovács.
A jövő év már nehezebb kérdés: érdemes lenne átgondolnia a kormánynak a 2023-as büdzsét, ugyanis az költségvetés tervezése óta eltelt három hónapban jelentősen megváltoztak makrogazdasági feltételek - mondta Kovács Árpád.
Az uniós forrásokról szóló megállapodás aláírása rendkívül jelentőségű az államháztartás szempontjából. A kormány ennek irányába határozott lépéseket tett, amit mi üdvözülünk – fogalmazott a KT elnöke.
Már meg is szavazták
Kovács szavainak súlyt ad, hogy kedd délelőtt az Országgyűlés 135 igen szavazattal 54 ellenében már el is fogadta Magyarország 2023-as központi költségvetését. Szintén elfogadták a jövő évi büdzsét megalapozó törvénycsomagot.
A dokumentum szerint a jövő évi büdzsében a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol.
Ehhez képes a KT elnöke arról beszélt hogy a piaci prognózisok zöme inkább 2-3 százalék közötti GDP-ütemet valószínűsítenek jövőre, az inflációt pedig 7-9 százalék közé teszik.