Alkalmi munka, napi bejelentés, idénymunka: leggyakrabban ezekből az opciókból válogathatnak azok a közmunkások, akiknek lehetősége nyílik arra, hogy átlépjenek az elsődleges munkaerőpiacra – mondta el Németh Nándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület módszertani vezetője a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztály A közfoglalkoztatás célcsoportja címmel megrendezett konferenciáján.

Ebből fakadóan erős oda-visszamozgás figyelhető meg, sokaknak életstratégiájává válik az a körforgás, hogy a téli időszakot közmunkával igyekszik túlélni, majd elsősorban mezőgazdasági idénymunkákat végez.

Németh mindezekkel arra reflektált, hogy Szabó Lajos Tamás, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági kutatási szakértője elmondta, 2011 és 2019 között átlagosan 1,2 évet töltöttek el közmunkával az ilyen keretek között dolgozók Magyarországon, 2013 és 2017 között pedig egyre nőtt az esélyük a közmunkán kívüli elhelyezkedésre. Ebben Ignits Györgyi statisztikus, a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztály elnökségi tagja szerint fontos szerepet játszott a 2017-18-as munkaerőpiaci fellendülés, valamint az építkezési beruházások felszívó ereje.

Gyakori váltások

Azt Szabó is elmondta, hogy Németh felvetésének megfelelően a statisztikai adatok is azt támasztják alá, hogy az elsődleges munkaerőpiacra átkerülő közmunkások gyakrabban váltanak munkát és kevesebb ideig vannak egy álláshelyen. Az egy munkahelyen eltöltött idő 2014-ben például nem közmunkások esetében átlagosan 229 nap volt, közmunkások esetében pedig 117 nap. Ugyanebben az évben a munkahelyet váltó közmunkások 59 százalékban 2-10 alkalommal váltottak állást, míg a nem közmunkás munkahelyet váltók 79 százalékban csak egyetlen alkalommal mentek új helyre.

Ignits elmondta, a közfoglalkoztatottak száma 2016 és 2022 között mintegy harmadára csökkent, Németh azonban hozzátette, közfoglalkoztatotti létszám elsősorban egy felülről vezérelt szint, engedélyezett keret kérdése, nem a valós igényt tükrözi. A közmunkás pozíciókért verseny folyik (elsősorban rátermettségi és rászorultsági szempontok alapján), de a korlátok sokszor hatalmi visszaéléseknek adnak teret.

Eloszlási kérdések

A nők aránya megnőtt a közfoglalkoztatotti szférában 2016 és 2021 között, 50 százalékról 61-re ugrott. Ennek hátterében elsősorban mobilitási problémák vannak, leginkább a családanyák azok, akik legtöbbször nem szeretnének ingázni a lakó- és munkahelyük között. Ugyanakkor az 50 év felettiek aránya is nőtt a közmunkások között, a 2016 és 2021 között 30 százalékról 37-re.

Szabó elmondta, a közmunkában ragadás esélye különösen Északkelet-Magyarországon és Délnyugat-Dunántúlon magas. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod megyékben van a legtöbb közfoglalkoztatott jelenleg – tette hozzá Ignits.

Nem ugródeszka, csapda

A közmunka sok esetben szegénységi csapdaként működik ma Magyarországon – mondta el Molnár György, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat KRTK KTI tudományos főmunkatársa. A közmunkásoknak ritkán állnak rendelkezésre olyan lehetőségek – legyen szó akár ruházati, akár mobilitási szempontokról –, hogy valós esélyük legyen elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.

A közmunka jelenleg nem egy aktív eszköz, hanem inkább egy szociális segély, egy túlélési lehetőség – értett egyet Németh. Ahhoz, hogy aktív eszköz váljon belőle, mentorálásra, fejlesztésre is szükség lenne, ez azonban jelentősen megdrágítaná a folyamatot.