Magyarországon az első közbringa rendszer Szegeden indult 2013-ban - derül ki a G7 összeállításából. Ezt egy magán vállalkozás, a Sund Magyarország Kft. üzemeltette piaci alapon, ám az eredetileg 100 biciklivel indult cég hamar befuccsolt.
A kaposvári Tekergőt is egy magáncég hozta létre 26 elektromos kerékpárral és hat e-rollerrel. Bár a cég honlapja elérhető, a helyi újság beszámolója szerint ez a rendszer már nem működik, helyette 2020-tól újat hoz létre az önkormányzat.
A hévízi polgármesteri hivatalnál elmondták, hogy 2018-ban napi átlagban 33,8 bérlés jutott a 35 kerékpárra. Ez a budapesti Bubinál jobb szám, de ingyenes bérléssel érték el. Így eddig csak veszteséget termelt a projekt, pedig a városban naponta 3350 fizető vendég száll meg.
Esztergom esetében csak egy 2014-es prezentációban érhetők el számok: napi átlagban 50 bérlés volt a 80 kerékpárra. Győrben átlagosan napi 78 bérlés volt 2018-ban - a 210 kerékpár több mint fele meg sem mozdult egy átlagos napon. A nagykanizsiai rendszerről nem adott adatokat az önkormányzat.
Hol vannak a legnagyobb költségek?
Nagy különbségek vannak az egyes városok egy kerékpárra eső költségei között. A legdrágább a pécsi, a legolcsóbb a győri rendszer volt, pedig mindkettőt a Cycleme-Neuzer kettőse szállította. Az ok: a pécsi rendszerben elektromos biciklik vannak, ami indokolhatja az egy darabra jutó 2,3 milliós árat.
Ha a pécsi rendszert nem vesszük figyelembe, akkor a német Nextbike rendszerét Budapestre eladó Magyar Telekom-Csepel kettőse a legdrágább 1,8 milliós átlagárral. A német megoldás közel háromszor drágább volt, mint a magyar Cycleme-Neuzer három vidéki városba szállított 700 ezres ára.
A közbringa rendszereket még mindig építik Magyarországon, most éppen Pécsett, pedig a dokkolós kerékpármegosztók felett eljárt az idő. Ma már elektromos és hagyományos autókat csak Budapesten három cég kínál megosztási rendszerben (GreenGo, MOL Limo, DriveNow), van elektromos robogó (BlinkeeCity), e-roller (Breezy, Lime és Ogre).