A magyar GDP-növekedés 2022-ben várhatóan 5 százalékos, 2023-ban 0,1 százalékos lesz – derült ki az Egyensúly Intézet téli 2022 előrejelzéséből. Prognózisuk szerint a 2022 és 2024 közötti időszakra vonatkozó makroszámok alapján Magyarország az európai tendenciáknak megfelelő, de valószínűsíthetően annál is lassabb növekedésre és magasabb inflációra számíthat.

Közleményük szerint a következő években az export lehet a magyarországi növekedés motorja, míg a korábbi növekedési motorok, azaz a fogyasztás és a beruházás egyszerre állhatnak le. A kutatás rámutatott arra is, hogy a háztartások rendkívül kifeszített helyzetben vannak, a magyarok egyharmada nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos rendkívüli kiadással.

Az Egyensúly Intézet kutatásának főbb megállapításai:

  • az infláció 2022-ben várhatóan 14,5, 2023-ban 17,5 százalék lesz; az áremelkedés 2023 elején érheti el a csúcsát, amelyet továbbra is az élelmiszerek hajtanak majd;
  • a benzinársapka megszüntetése 2 százalékponttal növeli az inflációt;
  • módszertani okok miatt a hivatalos fogyasztóiár-indexnél a valós infláció akár magasabb, ebből következően pedig a jövedelmek vásárlóereje még alacsonyabb is lehet Magyarországon;
  • 2022-ben 64,1 2023-ban 63,5 százalék lesz a foglalkoztatottsági ráta; idén 3,6, jövőre 4,1 százalék lesz a munkanélküliek aránya;
  • 13 százalékos garantált minimálbér-emelés mellett jövőre 14,3 százalékos átlagbér-emelkedéssel számolnak a versenyszférában;
  • a reáljövedelmek 9 százalék körüli mértékben csökkenhetnek jövőre;
  • az euró árfolyama 2022-ben átlagosan 394, míg 2023-ban átlagosan 411 forintos szinten alakul.

Közleményében az intézet hozzáteszi, hogy előrejelzésüket számos nehezen kiszámítható kockázat övezi. A kockázatok többsége továbbra is a gyengébb növekedés és magasabb infláció irányába mutat, ugyanakkor a világgazdaságban megjelentek az infláció enyhülésének jelei. A legfontosabb kockázati tényező az uniós források beérkezésének esetleges elhúzódása. Továbbá, az energiapiaci logisztikai kihívások (elérhetőség), a kereslet gyorsabb bezuhanása az építőiparban és egy esetlegesen elhúzódó európai recesszió mind az alappályánkhoz képest negatív irányba mozdítaná a kilátásokat. A magyar gazdaságra ható külső tényezők közül egy pozitívan befolyásolhatja az adatokat: ez a külső inflációs nyomás enyhülése, ami a hazai infláció kedvezőbb alakulását is eredményezhetné – közölte az Egyensúly Intézet.

A frissebb előrejelzések közül az OECD november végén közölte prognózisát: a szervezet idén 6 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságtól, míg jövőre 1,5 százalékos bővülést vár, az infláció pedig két számjegyű marad.

A GKI a héten tette közzé friss elemzését, mely szerint a magyar GDP idén még 5,2 százalékkal emelkedik, de 2023-ban már 1-1,5 százalékos visszaesés várható.