A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A központi régió − amely Budapest mellett magában foglalja Pest megyét is − hátrányban van a többi (konvergencia) régióhoz képest, mivel versenyképességi besorolása miatt csekélyebb összegű uniós támogatásban részesülhet. Nem csoda, hogy Földi Enikő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) múlt heti ülésén úgy nyilatkozott, hogy szeretnék, ha megoldódna ez a probléma, azaz a jövőben külön kezelnék Budapestet és Pest megyét annak érdekében, hogy ez utóbbi ne essen el támogatásoktól.

Ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján elérhető friss adatai szerint a legjobban éppen ez a régió teljesített, hiszen a kifizetett támogatások döntő része ebbe a térségbe került. Ezen belül a dedikáltan a vállalkozások számára kiírt pályázatok is rendkívüli népszerűségnek örvendenek, így ezen felhívások nagy részét már felfüggesztették vagy lezárták − közölte a Napi Gazdaság érdeklődésére az NFÜ.

Néhány tender azonban még nyitva van természetesen, ám már meglehetősen szűk a cégek mozgástere, hiszen − egy fogászati innovációt támogató kivételével − csak a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) pályázatai maradtak elérhetőek. Ezek egyébként azért is fontosak, mert hazánk részvétele az EU K+F programjaiban lényegesen elmarad az unió átlagától, főleg ha az elnyert támogatási összegeket nézzük.

Ilyen, máig nyitva álló lehetőség például a kis- és középvállalkozások nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködését elősegítő EUREKA Programban való részvétel, melynek egyik fő célja, hogy növelje a magyar vállalatok piacképességét. A tender során akár 70 millió forintot is elnyerhetünk egy új termék, új technológia vagy egy prototípus elkészítésére, a teljes keret egymilliárd forint. Ugyancsak lehetőség van a hasonló célú EUROSTARS programba becsatlakozni, ám ez utóbbinál nagyon kell sietni, hiszen a 125 milliós idei keretből 2-3 céget támogatnának mindössze.

Érdemes még kiemelni a fentebb is említett fogászati innovációt támogató tendert is, mivel Magyarországon egyre nő az orvosi szolgáltatásokra alapozott turizmus szerepe, de ezen belül is kiemelkedik a fogászati turizmus: a bécsi egyetem saját kutatói által elvégzett felmérés szerint hazánkba közel 120 ezer fő turista (az összes orvosi ellátásra érkezők 90 százaléka) érkezik kifejezetten fogaszati kezelésekre. Hogy ez a szám mennyire jelentős, jól mutatja, hogy a szektorban jelenleg európai piacvezetők vagyunk, miután a piac 40 százaléka köthető Magyarországhoz. A még érvényes pályázati kiírás az 500 millió forintos keretből ezt a pozíciót erősítené, de legalábbis megtartaná azzal, hogy közel 40-60 céget támogatnának.

Van remény, de nehézkes a forrásszerzés

A magyar kkv-k harmada hallott olyan pályázatról, ami komolyan érdekelheti a cégét a jövőben, ezzel párhuzamosan pedig nőtt az egy vállalkozásra eső benyújtott pályázatok aránya is − olvasható a K&H legfrissebb felmérésében. A kutatásból ugyanakkor az is kiderül, hogy a cégvezetők szerint továbbra is nehéz az uniós forrásokhoz való hozzáférés, miután a tavaly márciusban megújított pályázati rendszer nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek következtében immár 39 százalékot tesz ki azon cégek aránya, amelyek nehezebbnek vélik a pályázatok elérhetőségeit, így nem csoda, hogy a megkérdezett cégvezetőknek kevesebb mint fele (45 százalék) bízik csak abban, hogy támogatáshoz jut az elkövetkező egy évben − márpedig ilyen alacsony értéket még sosem mért a K&H.