A miniszternek a parlament honlapján pénteken elérhetővé vált indítványa új törvényt hozna létre, amely a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselőinek és ügykezelőinek szolgálati jogviszonyát szabályozná. Az előterjesztés jelentősen átalakítaná az érintettek bérét, amelyet így a jövőben az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sávok alsó és felső határai között kellene meghatározni. Ezzel megszűnne az a jelenlegi gyakorlat, amelyben az állami tisztviselők fizetése egy alapilletményből, valamint annak kiegészítéseiből és pótlékaiból áll.
Lázár János javaslata módosítaná az állami tisztviselők előmeneteli rendszerét is: egy általános és egy kiemelt ügyintézői osztályba, azon belül pedig több fokozatba lehetnének besorolhatók. Az első előmeneteli fokozatban minden ügyintézőnek három évet kellene eltöltenie, majd a következőben nyolcat, míg a negyedik eléréséhez huszonöt év állami szolgálati jogviszonyra lenne szükség.
Kapcsolódó
Ennyi fizetést kapnának
Az előterjesztés mellékletében szereplő táblázat alapján az érettségizett általános ügyintézők a legalacsonyabb előmeneteli fokozatban, állami fogalmazóként 160-200 ezer forint közötti illetményre, míg felsőfokú végzettségű társaik 180-300 ezer forintra számíthatnak.
Az ugyanott legmagasabb előmeneteli fokozatnak számító állami vezető főtanácsosok diploma nélkül 250-400 ezer forintot, az egyetemet, főiskolát végzettek 350-500 ezer forintot kaphatnak.
A kiemelt ügyintézők illetményének meghatározásánál nem számítana az iskolai végzettség, a legkisebb fokozatba tartozó állami szakértők 300-400 ezer forintra, a legmagasabb előmenetelt elérő szakértő főtanácsosok 360-500 ezer forintra számíthatnak.
Vezetői munkakörben az osztályvezetők 420-720 ezer forintot, a főosztályvezetők 530-800 ezer forintot kaphatnak.
Az indítvány szerint az állami ügykezelők bérezése 145-300 ezer forint között változhat, négy előmeneteli fokozatban.
Szakképzettség is kell
A Miniszterelnökség vezetője előírná, hogy a javaslat hatálybalépése után kinevezett állami tisztviselőknek két éven belül közigazgatási szakképzettséget kell szerezniük, a vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőknek pedig öt éven belül kormányzati szakképzettséget. A továbbképzések költségét mindkét esetben az állam fizetné, ugyanakkor a képzettséget meg nem szerzőknek utólag vissza kellene téríteniük tanulmányaik költségeit.
Helytelen magatartás, azonnali kirúgás
Új elem az indítványban az is, hogy az állami tisztviselő jogviszonya azonnal megszüntethetővé válhat abban az esetben, ha az érintett - munkahelyén vagy azon kívül - olyan magatartást tanúsít, amely "súlyosan rombolja" beosztása tekintélyét, munkáltatója jó hírnevét, a jó közigazgatásba vetett bizalmat vagy ami miatt elveszti a vezetője bizalmát.