Magyarországon ezeket az intézkedéseket akarják 5 millió oltottnál

Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány a második és a harmadik hullám miatt bevezetett szigorító intézkedések feloldását az oltások beadásának üteméhez igazította. Először április 19-én újra megnyitottak az általános iskolák alsó tagozatai, valamint az óvodák, meghosszabbították a boltok nyitvatartását, de létszámkorlátozáshoz kötötték azt, és későbbre tolták a kijárási tilalom kezdetét is. Majd 3,5 millió oltottnál megnyithattak a vendéglátóhelyek teraszai, egy hétre rá 4 millió oltottnál pedig a belterek is a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára. 

Szakértők szerint a lakosság legalább 75-85 százalékának oltása is szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás a társadalmon belül, ami a járvány szinte teljes visszaszorítását eredményezheti. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy amíg ezt a szintet nem éri el az átoltottság, addig mennyire érdemes a vakcinakampány mérföldköveihez kötni a tilalmak feloldását, mindenesetre egyre inkább ez a nemzetközi gyakorlat is: Nagy-Britannia is eszerint lazított. 

A következő mérföldkőként Orbán Viktor és a tapasztalatok is az 5 milliós határt jelölték ki, amit már biztosan lassabban fog tudni elérni az ország: a regisztráltak legnagyobb részét már beoltották, a társadalmon belül pedig fogy azoknak a száma is, akik még hajlandók lennének magukat beoltatni. Kedden például már alig 25 ezer ember kapta meg az első dózist valamely vakcinából, így akár 2-3 hét is lehet - ha marad ez az ütem -, hogy elérjük az ötmilliós küszöböt a jelenlegi 4,124 millióról.

Merre tovább nyitás?

Viszont az is érdekes kérdés, hogy hova lehet tovább nyitni: éjfélkor kezdődik már a kijárási tilalom, a vendéglátóhelyek 11-ig nyitva lehetnek, nem lehet viszont koncertre menni, még tiltják a lakodalmakat is, az éjjel-nappali boltok is zárnak este, sportolni és uszodába sem mehet még mindenki. A Napi.hu és a Pulzus Kutató felnőtt magyar lakosságra reprezentatív felmérésében most arra kereste a választ, hogy pontosan hol engednének a magyarok félúton a mostani szabályozás és a vélt nyájimmunitás kialakulása között.

A legérdekesebb eredmény, hogy a magyarok 41 százaléka egyáltalán nem a beoltottak számához kötné a lazításokat, ami a legerősebb egységes vélemény a nyitási fázisok kapcsán. Jelentős részét az így gondolkodónak az oltásellenesek tehetik ki, akinek aránya a lakosságon belül - a KSH legutóbbi felmérése szerint - 18 százalékos, ami nagyjából 1,45 millió embert jelent.

A legkevesebben (19 százalék) a koncertekre engednék vissza az embereket, ha már rendelkeznek oltással, 20 százalék már megengedne bármekkora méretű lakodalmat, 22 százalék eltörölné a boltok nyitvatartására vonatkozó korlátozásokat, ha valaki be van oltva, míg 23 százalék az uszodákat és a sportlétesítményeket nyitná meg mindenki előtt. A leginkább a kijárási tilalomból van elegük az embereknek: 33 százalék törölné ezt el.

A férfiak és nők között nincs nagy megosztottság a véleményeket illetően: a férfiak 35, a nőknek csak 31 százaléka törölné el a kijárási korlátozásokat, miközben szintén előbbi csoport amelyik szívesebben menne koncertre oltási igazolvánnyal (23 százalék) és nyitná ki teljesen a boltokat (25 százalék). Utóbbi lazítás valójában már viszonylag szűk körét érinti csak az üzleteknek, lényegében csak az éjjel-nappali üzletek, nonstop dohányboltok zárnak hamarabb, ezért is lehet, hogy ez egyik csoport számára sem létkérdés, vagy jelentős kényelmetlenség. A két nem 23-23 százaléka nyitná az uszodákat és a sportközpontokat, és nagyjából egyenlő arányban ellenzik, hogy az oltottak száma legyen vezérelv a járványügyi korlátozások megítélésénél.

Jóval nagyobb eltérések látszódnak a vélemények között életkor szerint felosztva a társadalmat: a 18-39 évesek 38 százaléka szüntetné meg a kijárási tilalmat, de csak 20 százalékuk engedné a koncertre járást - ehhez képest a nyugdíjas korúak 22 százaléka lépné ezt meg -, szintén a fiatalok 24 százaléka hagyná a boltlátogatást a beoltottaknak. A középkorúak (40-59 éves korosztály) számára a legkevésbé érdekes, hogy hány oltott vehet részt egy lakodalmon (15 százalék), de ugyanennyire nem érdekli őket a koncertre járás sem (16 százalékuk nyitna csak az oltottaknak). Eközben viszont a 43 százalékuk hülyeségnek tartja, hogy az oltások számához kötik a nyitást. Az idősek esetében a 36 százalék törölné el a kijárási tilalmat, 27 százalékuk nyitná a strandokat mindenki előtt, 35 százalékuk nem tartják jó megoldásnak az oltási kampányhoz kötött szabadságot.

Iskolai végzettség alapján már erősebb eltérések láthatók a preferenciák között: a felsőfokú végzettséggel bíróknak csak a 22, míg a másik két kategória 34-35 százaléka vetne véget a kijárási tilalomnak. Az alapfokú végzettségűek 22 százaléka engedné a koncertre járást az oltottaknak, míg a közép- és felsőfokúak esetében ez csak 17-12 százalék. Ugyanígy az alacsonyabb iskolázottságúak 26 százaléka nyitná a vakcinázottaknak a boltokat, de náluk a legkisebb (38 százalék) az aránya azoknak, akik nem az oltást használnák nyitási fokmérőnek. A leginkább az egyetemi/főiskolai diplomával bírók tartják ezt a mércét alkalmatlannak a nyitási döntésekhez (50 százalék), a középfokú végzettségűeknél csak 41 százalék. Nem meglepő, hogy a magasabb iskolázottságúak 17-12 százaléka támogatná a további nyitást.

Ha lakóhely szerint osztjuk fel a társadalmat, a budapestiek kivételével egy irányba húznak az emberek. Viszont a fővárosiak általában azok, akik a legkevésbé értenek egyet a lazításokkal: 15 százalékuk engedné az oltottak koncertezését, 14 százalékuk a lakodalmak létszámkorlát nélküli megtartását, 17 százalék nyitná teljesen a boltokat, 14 százalék pedig az uszodákat. Meglepő módon náluk a kijárási tilalom támogatói csak 32 százalékos arány, amivel lényegében egy véleményen vannak a városi, megyeszékhelyi és falusi lakosokkal.