A Nézőpont Intézet és a Medián elemzői szerint is kétségkívül kínos az MSZP-nek Simon Gábor elnökhelyettes osztrák bankszámlájának ügye.
Hann Endre úgy nyilatkozott: a cég közvélemény-kutatásai szerint a kormányokat az ellenzéknél mindig korruptabbnak gondolták az emberek, a közelmúltban azonban ez megváltozott. A Medián vezetője hangsúlyozta: "nem a Simon-ügy kipattanása után, hanem már előtte is tartósan az MSZP-nek nem sikerült megszabadulnia a korrupciógyanútól, ami a kormányzási időszaka alatt elérte."
A Nézőpont Intézet vezető elemzője úgy látja: Simon Gábor ügye felszínre hozhatja a választók azon reflexeit, amelyek 2010-ben a Fidesz kétharmados többségéhez vezettek.
Fodor Csaba elmondta, "azt láttuk, hogy a választópolgárok egy része 2010-ben protesthangulatban ment el a szavazásra, amiben persze bőven benne volt a Gyurcsány-kormány elutasítása is. De minden tényező, ami kapcsolódott ahhoz az időszakhoz, benne volt: korrupciógyanú, gazdasági- és társadalmi válság. Tehát felelevenedhetnek ezek a reflexek.
Az elemzők szerint, egy másik kampánytéma lehet a paksi bővítés terve. A Medián és a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásai szerint is, a többség támogatja a beruházást, de Hann Endre, a Medián vezetője a két felmérés különbségére hívta fel a figyelmet. A Medián felmérése szerint az emberek többségének nem vonzó az, hogy a fejlesztés orosz hitelből, orosz állami vállalat által épüljön.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet vezető elemzője úgy véli: a paksi fejlesztés ügye nem jó kampánytéma az ellenzéknek. A szakértő szerint a választók egy része teljesen racionálisan méri fel, hogy Oroszország komoly gazdasági partnere lehet Magyarországnak, "arról nem beszélve, hogyha a paksi beruházás szükségességét vizsgáljuk, a többség azzal is egyetért."
A Medián felmérése szerint válaszadók többsége helyesnek tartaná, hogy népszavazáson döntsenek a paksi bővítés ügyében, de a Nézőpont Intézet elemzője úgy véli: ennek kivitelezése jogilag aggályos lehet, államközi szerződésekről ugyanis nem lehet referendumot tartani.