Magyarországot érintette az egyik legsúlyosabban a régióban a 2008-ban kirobbant válság és annak hatásai - mondta Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára Bécsben a Euromoney gazdasági lap által szervezett konferencián. Az államadósság nagysága hatalmas volt, a devizatartalékok alacsonyak. A 2010-ben hatalomra lépő új kormánynak egyszerre kellett az államadósság csökkentését és a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítását végrehajtania, s ez növekedési áldozatokkal járt. A cél eléréséhez volt szükség többek között a bankszektort és más szektorokat terhelő különadók kivetésére. Mint mondta, választani kellett, hogy a gazdaság mely szereplőit terhelje jobban a kormány, s úgy látták, a háztartások tovább már nem terhelhetők, így azokra a szereplőkre esett a választás, amelyek a válság ellenére is jelentős profitabilitással tudtak működni.

A felvetésre, amely a magyar gazdaságpolitika lépéseit unortodoxnak nevezte az államtitkár úgy válaszolt, azokat jobb lenne "kreatívnak és innovatívnak" nevezni. A tervezett európai bankunióval kapcsolatban elmondta, annak kialakításakor nyilvánvalónak tűnt, hogy az a jelenlegi eurózóna tagok számára készült, azonban a mostani feltételek mellett a jövőben a régiós, nem eurózóna tagállamok számára is elfogadhatónak tűnik.

Pleschinger szerint az elmúlt időszakban még nem okozott igazi problémát a magyar gazdaság számára az, hogy a külföldi tulajdonú bankok jelentős nagyságú tőkét vontak ki a magyar piacról, mivel a hitelkereslet a beruházások alacsony szintje miatt alacsony volt. A fiskális konszolidáció lezárulta után azonban, amikor beindulhat a gazdasági növekedés a kormány különös figyelmet kell hogy szenteljen a kérdésnek.

Sir Suma Chakrabarti, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke szomorúnak nevezte a helyzetet, hogy Magyarországon, amely korábban élen járt a működőtőke beáramlás terén, a most tapasztalt drasztikus mértékben esett vissza az ilyen típusú tőkebeáramlás. Ezen a helyzeten szerinte csak gazdaságpolitikai és szabályozói környezet kiszámíthatóvá tételével lehetne változtatni. Pleschinger válaszában felhívta a figyelmet, hogy a válságot és a kormány konszolidációs lépéseit követően azért megindult egy szerényebb beáramlás, elsősorban az autóiparba. Ugyanakkor azt nem tartja problémának, hogy az elmúlt években új külföldi bank nem jelent meg az országban. Hozzátette, sokak szerint az ország egyesek szerint korábban "túlbankosított" volt, nagyon magas átlagos hitel/betét arány mellett. Elismerte, hogy az ország korábban valóban jelentős mennyiségű külföldi tőkét volt képes vonzani, azonban ehhez hozzájárult az, hogy a 90-es években a privatizációs eljárások során rendkívül kedvező áron tudtak vásárolni. S ráadásul a befektetők számára korábban kedvezőnek ítélt környezetben nőtt meg a háztartások eladósodottsága - hívta fel a figyelmet.