Jövő januártól egy új, egyszerűsített adózási rendszer lép hatályba, aminek célja a virtuális, úgynevezett kriptovalutákból származó jövedelmek megadóztatása.

Becslések szerint ez, az anonimitása miatt a hatóságoktól elzártan működő szektor jelenleg Magyarországon 300 milliárdos lehet, globális viszonylatban már lassan 10 ezer kriptovaluta létezik több mint 2 ezer milliárd dollár értékben.

Kapcsolódó

A Pénzügyminisztérium tervei szerint az adókulcsot, amit eddig használtak a kiptopénzeknél, például a bitcoinból származó jövedelmeknél, januártól egységesen lecsökkentenék a személyi jövedelemadó szintjére, és nem ügyletenként, hanem éves alapon kellene bevallani.

Ahogy azt korábban megtudtuk a Nemzeti Adó és Vámhivataltól, a jövedelem, vagyis a nyereség után a belföldi magánszemélynek a 15 százalék szja mellett 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetnie. Mivel a fizetett szochót nem lehet elszámolni, ezért a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót a megállapított jövedelem 87 százaléka után kell megállapítani és megfizetni.

Ezt a szabályozást írná felül a mostani egyszerűsítés, illetve adócsökkentés.

Utolérni a pénzt

A hatóságoknak mindenhol az a legnagyobb problémája, hogy a kriptovaluták jelentős része kibocsátó nélküli, decentralizált eszköz, amelyekkel anonim módon lehet kereskedni, így adót csak az fizet, aki önszorgalomból bevallja a jövedelmét, a hatóságnak sok eszköze nincs.

Mint az a PwC adótanácsadó témában rendezett előadássorozatából kiderült: az új szabályozás lényege, hogy a NAV az adózási kötelezettséget akkor állapítja meg, amikor a kriptovalutát átváltják banki pénzre, jelen esetben forintra, mivel ezekre a számlákra már ráláthat a hatóság.

Amennyiben valaki kriptót vált kiptóra, például ethereumot vesz bitcoinért, arra nem vonatkoznak adófizetési kötelezettségek, leginkább azért, mert ezekre nem lát rá a NAV.

A PwC tanácsadói azt javasolják minden érintettnek, hogy az új szabályozás hatályba lépésével éljenek a lehetőséggel, lévén a pusztán az szja megfizetését magával vonó szabályozás kifejezetten kedvező. Továbbá az adózóknak azzal is számolniuk kell, hogy hiába akarnák az eladott bitcoinból származó jövedelmüket külföldi bankszámlára tenni, ezek az adatok eljutnak a magyar hatóságokhoz is.

Készül a csapás a piacra

Egyértelmű, hogy az intézkedésekkel az állam igyekszik egy adatszolgáltatási rendszert rákényszeríteni a kriptopénzek világára, amivel megszűnne az anonimitás, ami a virtuális pénzek egyik legnagyobb vonzereje.

Miután mostantól várható egyre több részszabály, vagy akár külön jogi kategóriák is létrejöhetnek a szegmens szabályozása érdekében, el fog jönni az első végrehajtás is, amikor a hatóságnak már meglesznek az eszközei, hogy pénztárcákat foglaljanak le. Ez minden bizonnyal óriási csapás lesz a szegmensnek, amit jelentős forráskivonás és az ezzel járó árfolyamzuhanás fog követni.