A szomszédos kelet-európai országok villamos energia hálózatát használja Németország, hogy a téli hónapokban északi szélerőműveiben megtermelt áramot a délebbi régiók fogyasztóihoz továbbítsa, ami az érintett államok rendszereit alaposan túlterheli. Németország tudatában van a problémának, de nincs elegendő politikai akarat a megoldásra, miután az roppant költséges. Csak a német rendszer korszerűsítése és felkészítése önmagában legkevesebb 32 milliárd eurót emésztene föl a német hálózatüzemeltetők Bloomberg által ismertetett álláspontja szerint. A közép- és kelet-európai országok így azon vannak, hogy a legveszélyesebb időszakban függetlenítsék villamos energia hálózatukat a németről a kritikus túlterheltség elkerülése érdekében.

Az egykori kommunista országok villamos energia rendszerei lehetőségeik határáig túlfeszítettek és az áramszünetek veszélyével néznek szembe, amidőn a Németország északi részén, illetve a Balti-tengeren üzemelő szélerőművek termelése - elsősorban a téli hónapokban - emelkedik. A fukusimai baleset után a nukleáris energiáról gyakorlatilag lemondó Németország több mint 8885 megawatt (a Paksi Atomerőmű kapacitásának mintegy négy és félszerese) szélenergia kapacitást installált 2007 óta, többnyire északon. A szélerőművei által termelt villamos energiát azonban - jelenlegi hálózata elégtelensége miatt - nem mindig tudja országon belül eljuttatni, jellemzően ipari nagyfogyasztóihoz. Még tanulmányozzák, hogy hogyan lehetne az iparosodottabb dél felé kiépíteni a gerincvezetéket, azonban addig is gyakran keleti szomszédaik hálózatait igénybe véve továbbítják az áramot, amennyiben a német vezetékek éppen nem tudják elvégezni e feladatot.

A szeptemberben összekapcsolt cseh-szlovák-magyar piacok közös kereskedését egyelőre nem érinti számottevően a jelenség; a magyar rendszer megbízható, biztonságosan működtethető - reagált megkeresésünkre a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir). A hálózatüzemeltető szerint, bár valóban az egész európai rendszer szintjén érzékelhető a jelenség, hatása alatt folyamatosan megoldandó, kezelendő kérdést jelentve, rendszerszintű zavaroktól, áramszünetektől ilyen méretekben nem kell tartanunk.

Romolhat a helyzet

Egy-egy szeles napon "túlcsordulhat" a német rendszer, azaz a többlet energia elkezd áramolni az európai rendszerben - főleg, ha az alacsony fogyasztással párosul. Kiemelten kritikusak az ünnepnapok, amikor jelentősen csökken egy adott ország fogyasztása. Ilyen például Németország újraegyesítésének ünnepe, amikor évről-évre találkozunk a jelenséggel, vagy akár az év vége: az év utolsó 10 napjának fogyasztása például alig több mint egy átlagos vasárnapé - közölte a Mavir. A szélerőmű telepítések pedig folyamatosak, az elkövetkező időszakra a jelenlegi megújuló portfólió többszörösére növekedhet Németországban. Az arányok máris impozánsak: míg a német rendszer igénye átlag 60 gigawatt, a szél ebből 30, a napenergia pedig 25 gigawattot "el tud vinni" maximális kihasználtság mellett.

A tél beköszöntével súlyosbodhat a helyzet, az előttünk álló hónapok pedig kritikusak lehetnek e szempontból, ahogyan azt Philipp Rösler német gazdasági miniszter el is ismerte a minap. Elégtelen észak-déli összeköttetésével a német villamos energia hálózat tavaly februárban közel került az összeomláshoz, amikor a Balti-tenger szélenergiája elárasztotta a rendszert, a csehek és lengyelek pedig saját hálózataik leválasztásával fenyegetőztek.

A csehországi és lengyelországi hálózatüzemeltetők a német áramdömping miatt alkalmanként bizonyos, a nyugati-határhoz közeli erőműveik leállítására kényszerülnek, ami meglehetősen költséges és nem feltétlen hatékony eljárás. Ezért Cseh- és Lengyelország piaclezárást fontolgat nyugati határainál. Mindez a Mavir szerint azonban nem fizikai lezárást, azaz blokkolást jelent, hanem az egy irányban áramló villamos energia miatt ellehetetlenülő kereskedés terén tett kényszerlépéseket, azaz az adott határkeresztező kapacitás igénybevételével zajló adás-vétel időszakos felfüggesztését. Tehát ez nem megoldás, hanem egy újabb negatív hatás, amelyet Kelet-Európa kénytelen elszenvedni.

Jöhet az újratervezés

A kelet-európai országok hálózatait az is extra terhelés alá helyezi, hogy a csúcsidőszakban Németország Ausztriából is vásárol áramot, amit gyakran ugyancsak keleti szomszédai rendszerén juttat el a német fogyasztókhoz. (Ráadásul, a német-osztrák zónában a kereskedőknek nem kell aukciókon részt venniük, noha használják keleti szomszédaik kapacitásait.) Az osztrák és német villamos energia hálózat közvetlen összeköttetésének mértéke messze elmarad a két ország közötti tranzakciók volumenétől, ezért a cseh, lengyel, szlovák és magyar hálózatot is igénybe veszik. A Bloomberg beszámolója szerint a négy ország szeretné elérni, hogy Németország és Ausztria rajzolja újra az áramkereskedelmi térképet, kisebb területekre bontva a jelenlegit.

Mindezt elősegíti, - pontosabban nem gátolja - az is, hogy a németek a szélerőműveiket nem szabályozzák le, azaz nem csökkentik a termelésüket, érzékelhetően csökkenő igény esetén sem a magyar hálózatüzemeltető szerint. Az el nem tárolt felesleget a németek értékesítik (szélsőséges esetben akar negatív áron is). A vevők pedig nem feltétlen a német szomszéd államokban, hanem gyakran távolabbi, akár Balkán országokban találhatóak. A túltermelt és eladott mennyiség pedig megtalálja a maga "útját" a rendszerben, amelyet nem, vagy csak nehezen lehet "kijelölni", azaz szabályozni. Korábban ez az "út" elsősorban a Benelux államokon át vezetett, de mára ők - igen költséges beruházásokkal - fizikailag blokkolták a befolyó német áramot, amely így leginkább Lengyelország és Csehország irányában talál utat magának. További nehezítő tényező, hogy a német átviteli hálózat fejlesztése nem követte a létrejövő és folyamatosan duzzadó megújuló kapacitást.