A tojás és a burgonya ársapka alá húzása nyomán az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység vagy csomagküldés esetén a bruttó kiskereskedelmi ár a 2022. szeptember 30. napján alkalmazott árnál nem lehet magasabb.

Amennyiben a legrosszabb forgatókönyv érvényesül, vagyis valamennyi étkezési burgonya kiszereléstől és felhasználástól függetlenül az ársapkás termékek körét bővíti, akkor felvetődik az a kérdés, hogy a döntéshozók figyelembe vették-e az idei alacsony terméshozamokat, ami hektáronként 22,5 tonna volt – mondta még a bejelentés előtt Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense az Indexnek.

Magyarország alaphelyzetben is importra szorul krumpliból, az ársapkás bejelentés után a kereskedőcégek nagyon jelentős dilemma elé kerülnek. Az importált krumpli ugyanis mosatlanul, tonnás gyűjtőzsákokban érkezik, így fel kell készíteni a kereskedelmi forgalomba hozatalra. A szállítási költségek és az árfolyamveszteség is jelentős hányadát képviseli a kialakítandó átadási árnak.

A szövetség azt vélelmezi, hogy ezek értéke együttesen nagyon megközelítené az árstopban kiírt fogyasztói bruttó kiskereskedelmi árat, akkor előfordulhat az, hogy a kereskedő cégek azon döntés előtt állnak majd, hogy felvállalják-e ezt a kockázatot.

Azaz kérdéses, hogy lesz-e elég krumpli?

A rövid válasz: nem úgy néz ki. A megtermelt 14 ezer kilogramm burgonya – a szövetség tagjainak számítása szerint, összevetve a KSH átlagfogyasztásra vonatkozó adataival – december végére-január elejére elfogyhat. Ráadásul az ársapka növekvő keresletet eredményezhet, ami gyorsíthatja a készletek elfogyását. A hiányt pedig importból kell majd pótolni – mondta Kulich Éva.

További problémát vet fel, hogy az élelmiszerboltok mennyiségi korlátozás bevezetésével vehetik elejét a felvásárlásnak, illetve hogy minél többen tudjanak krumplit venni. Sőt, a kiskereskedők is kevesebb árut kapnak a nagykereskedőtől.

A burgonya előkészítésének ideje a november és február közötti időszakra esik. A talajmunkálatok még ősszel elkezdődnek, majd következik az alapanyagok beszerzése – műtrágya, vetőgumó –, amelyek árai azonban folyamatosan emelkednek. Ez pedig egy bizonytalan légkört eredményez a termelők körében, és akár a burgonyatermő terület további csökkenéséhez vezethet.

Amennyiben a termelői és a hatósági árak nagyon közel vannak egymáshoz, akkor egyik félnek nem éri meg termelni, illetve kereskedni a termékkel.