Az ország valamennyi gazdaságát érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtésre, az agrárcenzusra tízévente kerül sor. A KSH által végrehajtott összeírás végleges adatai alapján 2020-ban 241 ezer gazdaság működött Magyarországon, számuk 2010 óta 31 százalékkal csökkent.

Ez inkább az állatot tartó gazdaságokat érintette, a mezőgazdasági területet használókat kevésbé. Elsősorban a kicsi (4 ezer eurónál kevesebb standard termelési értékkel rendelkező) gazdaságok hagytak fel tevékenységükkel, arányuk ez idő alatt 70 százalékról 53 százalékra esett vissza, miközben a közepes méretű gazdaságok hányada (főként a 15–100 ezer eurós méretkategóriába tartozóké) 9 százalékról 17 százalékra nőtt.

A mezőgazdasági termelés koncentrálódásának, a kis háztáji gazdaságok eltűnésének eredményeként az egy gazdaságra jutó standard termelési érték jelentősen növekedett: 2020-ban a standard termelési érték 45 százalékát az összes gazdaság mintegy 1 százalékát kitevő, legnagyobb méretű gazdaságok csoportja állította elő - derül ki a felmérésből.

Vagy állattartás, vagy növénytermesztés

A gazdaságok 51 százalékának van kisebb-nagyobb növénytermesztő területe állatállomány nélkül, ezzel párhuzamosan az állattartó gazdaságok 15 százalékának egyáltalán nincs növénytermesztő területe.

2020-ban a legnagyobb, a gazdaságok 40 százalékát kitevő gazdaságcsoport a szakosodott szántóföldi növénytermesztőké volt. A specializálódás fokát mutatja, hogy e gazdaságok használták a mezőgazdasági terület 67 százalékát, azonban a teljes állatállomány mindössze mintegy 5 százalékát birtokolták. A szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságok száma 2010 és 2020 között 28 százalékkal gyarapodott, ez lett a legnagyobb gazdaságcsoport.

Az ország felé művelik meg

2020 júniusában hazánk mezőgazdasági területe 4 millió 921 ezer hektár volt, az ország teljes területének közel 53 százalékát tette ki. Ennek 82 százaléka szántóként, 15 százaléka gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök pedig együttesen a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították.

A mezőgazdasági terület legnagyobb részét az 5 vagy annál több, de 300-nál kevesebb hektárral rendelkező gazdaságok használták.

Az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében volt a legnagyobb (40 és 37 hektár), több mint másfélszerese a 22,8 hektáros országos átlagnak. Országszerte átlagosan a mezőgazdasági területek 45 százalékát tulajdonosként, 50 százalékát bérlőként, és mintegy 5 százalékát egyéb jogcímen művelték a gazdaságok.

Egyre öregebbek a gazdák

A hazai gazdaságok irányítóinak átlagéletkora emelkedett az elmúlt 10 évben. Míg 2010-ben a gazdaságok 28 százalékát irányította 65 éves vagy annál idősebb személy, 2020-ban már 35 százalékát.

A gazdaságok irányítóinak átlagéletkora az összeíráskor közel 58 év volt. Az átlagéletkor Békés megyében volt a legmagasabb (59 év), és ugyanitt volt a legnagyobb a 65 éves vagy annál idősebb irányítók aránya (39 százalék), illetve a legkisebb a 40 év alattiaké (9 százalék). A skála másik végén (Budapestet nem számítva) Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyezkedik el, ahol az átlagéletkor 57 év, a 65 éves és annál idősebb irányítók aránya 31, a 40 év alattiaké 11 százalék volt.

Az Agrárcenzus 2020 kiemelt adatait összesítő online tábla itt elérhető.

A településszintű adatok elérhetőek a KSH Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazásában.