Az idei harmadik negyedévében folytatódott a beruházások 2020 negyedik negyedévében kezdődött bővülése, a Covid-19-járvány által súlyosan érintett 2020 harmadik negyedévhez képest 12,4 százalékkal nőtt a volumen. Ehhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá - közölte a KSH, amely szerint a szezonálisan kiigazított beruházási teljesítmény az előző negyedévhez viszonyítva 1,8 százalékkal bővült.
A korábbi időszakhoz képest a bővülés üteme mérséklődött. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 3,6 százalékkal rekordmagas szintre emelkedett, míg a gép- és berendezésberuházásoké 1,7 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől.
Viszont a 2020-as azonos időszakkal összemérve jóval magasabb számokat mértek: ennek oka, hogy tavaly a második hullám alatt a lezárások, a járványhelyzet behúzta a féket a beruházásoknál: akkor közel 13 százalékos volt a visszaesés. Most viszont a beruházási tevékenység volumene 12,4 százalékkal gyarapodott, tehát megközelíti a 2019-es szintet. Ezen belül a teljesítményérték hat tizedét képviselő építési beruházásoké nagyobb mértékben, 14 százalékkal nőtt, a közel négy tizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig kisebb mértékben, 10 százalékkal. A gépberuházások mintegy harmadát kitevő belföldi gyártású gépek volumene jelentősebben bővült.
A beruházási teljesítmény 57 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene – folytatva az előző negyedévben megkezdődött bővülést – számottevően gyarapodott (22 százalékkal). A növekedésben szerepet játszottak a koronavírus-járvány tavalyi mélypontja után kezdődött új vállalati fejlesztések is. Ugyanakkor a beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen visszaestek (–12 százalék). Mind a helyi önkormányzatok, mind a központi szervek csökkentették beruházásaikat a bázisidőszakhoz képest.
A beruházások tárgyidőszaki bővülése a nemzetgazdasági ágak túlnyomó többségét érintette. A nemzetgazdasági beruházások negyedét adó, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései 25 százalékkal nőttek. Az alágak túlnyomó többségében emelkedett a teljesítmény, köztük a három legnagyobb súlyú villamosberendezés-gyártásban, járműgyártásban és az élelmiszeriparban is.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések 17 százalékát megvalósító ingatlanügyletek teljesítményének volumene 5,7 százalékkal nőtt, melyet a lakásépítések mérsékeltek, a bérbeadást szolgáló üzleti ingatlanfejlesztések (pl. irodák, üzlethelyiségek) pedig növeltek.
A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévben elkezdődött bővülés (21 százalékos növekedés), ahol az állami infrastruktúra-fejlesztések mellett a logisztikával, fuvarozással foglalkozó vállalkozások is növelték a beruházásaikat.
A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban regisztrált 21 százalékos volumennövekedést elsősorban a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem kiugróan bővülő fejlesztései okozták.
A mezőgazdaság beruházási teljesítménye a korábbi negyedévek visszaesése után jelentősen nőtt (+37 százalék). Ehhez hozzájárultak az erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozások fejlesztései is.
A közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág fejlesztései közel harmadával visszaestek, miután az általános közigazgatással, az árvízvédelemmel és az igazságüggyel kapcsolatos fejlesztések csökkentek.