Eszerint a bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 18,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá. A rendszeres bruttó átlagkereset 459,7 ezer forint volt, 15,5 százalékkal meghaladta a tavaly márciusit - írták a statisztikusok.

Kapcsolódó

A friss adatok szerint 2022. márciusban:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 511,4 ezer, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 522,3 ezer forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 340,1 ezer, a kedvezményeket is figyelembe véve 352,2 ezer forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5 százalékkal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 18,1 százalékkal emelkedett az előző évihez viszonyítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 459,7 ezer forintra becsülhető, ez 15,5 százalékkal magasabb a tavalyinál.

A bruttó kereset mediánértéke 394,5 ezer forintot ért el, amely 15 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértéke 273,7 ezer forint volt, 16,5 százalékkal felülmúlta az előző márciusit.

Így 2022. január–márciusban:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 508,3 ezer, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519,6 ezer forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 338 ezer, a kedvezményeket is figyelembe véve 349,8 ezer forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 21,0, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 21,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A kiemelkedő növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának kifizetése (fegyverpénz), az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés magyarázzák.

A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció ágban volt a legmagasabb (810 ezer forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (308 ezer forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 561,6 ezer, a nőknél 454,2 ezer forint volt, ez a férfiaknál 22,7, a nőknél 18,3 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 447,7 ezer forintra becsülhető, 14,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 449,5 ezer, a költségvetésben 431,9 ezer, a nonprofit szektorban 483,3 ezer forintot ért el, ami 12,5, 14,6, illetve 33,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesül.

A reálkereset 11,8 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 8,2 százalékos növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 382 ezer forint volt, ez 14 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértéke 266 ezer forintot tett ki, 15,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest - írta a KSH.

A többség nem így érzi?

Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66 százaléka keres kevesebbet, mint az átlag - mondták nemrégiben a KSH szakértői a Portfolio.hu-nak. A medián pedig az átlagkereset mintegy 80 százaléka. Az EU-országokban (ahol az adat rendelkezésre áll) 84 százaléknál alacsonyabb volt ez az arány. Vagyis a magyar kereseti egyenlőtlenség európai viszonylatban nem kiemelkedően magas.