Az idei első negyedévben 17,3 százalékkal nőtt a beruházások volumene tavalyi év dinamikus emelkedését folytatva. A tavalyi utolsó negyedévhez képest a beruházások szezonálisan kiigazított volumene 4,1 százalékkal emelkedett az előző 2,9 százalékos növekedést követően - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adataiból.

A múlt évben 16,7 százalékkal nőttek a beruházások, ezen belül a negyedik negyedévben 14,4 százalékos volt a növekedés éves összevetésben.

Kapcsolódó

Az első negyedévben az építési beruházások 26,4, a gép- és berendezésberuházások 10,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

A beruházási teljesítmény a fejlesztések felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 1,1 százalékkal mérséklődött, a beruházások 12 százalékát teljesítő költségvetési szerveknél 65,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A nemzetgazdaság legtöbb területén emelkedett a beruházási aktivitás: a legnagyobb súlyú ágak közül a leginkább az ingatlanügyletek teljesítménye bővült (45 százalékkal), ahol a lakásépítések folytatódó növekedése mellett a bérbeadást szolgáló létesítmények (például irodaházak, kereskedelmi egységek, raktárak) esetében is nőttek.

A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 9,4 százalékkal nagyobb lett, a közútfelújítások mellett elsősorban a helyi és a távolsági tömegközlekedésben érintett vállalatok jelentősen növekvő fejlesztéseinek köszönhetően.

A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye - az előző negyedévi csökkenés után - ez év első negyedévében ismét nőtt (8,3 százalékkal), részben új üzletek építése, illetve meglévők modernizálása eredményeképpen.

A nemzetgazdasági beruházások háromtizedét megvalósító feldolgozóipar fejlesztései - két éven át tartó jelentős bővülés után - lényegében stagnáltak (-0,2 százalék), amiben a magas bázis, valamint egyes nagy értékű projektek lezárása (pl. az elektronikai iparban) is szerepet játszott. Ennek ellenére az alágak mintegy felében növekedtek a fejlesztések, a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás területén. Kiemelkedő volt a volumennövekedés a vegyi anyag, termék gyártásában, a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén is. A járműgyártás beruházásai - amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki fejlesztéseinek negyedét tették ki - szintén jelentősen bővültek.

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai - elsősorban a kisvállalkozások csökkenő mezőgazdaságimunkagép-beszerzései következtében - a tárgynegyedévben mérséklődtek (-1,8 százalék).

Az államhoz kötődő beruházások meghatározó szerepet játszottak a nemzetgazdaság egészére jellemző növekedésben. Ennek keretében a nagyrészt költségvetési finanszírozású területeken a beruházások az átlagot jóval meghaladó mértékben bővültek, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén - rendvédelmi, honvédelmi és katasztrófavédelmi beruházásoknak is köszönhetően - 75, az oktatásban - főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt - 71, a humán egészségügyi, szociális ellátásban - elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően - 74 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. (Az előbbi három terület összesített részesedése a nemzetgazdasági beruházásokból megközelítette az egytizedet.) A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (68 százalék) a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták.

Néhány további nemzetgazdasági ágban is jelentősen nőtt a fejlesztések volumene. Közülük az építőipari gazdasági szervezetek a kedvező konjunktúra hatására 36 százalékkal növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket. Az információ, kommunikáció beruházásiteljesítmény-értékének volumene - digitális hálózatépítésekkel, mobiltelefonos szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztések következtében - ugyancsak nőtt (21 százalékkal).

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szállodaépítések és -felújítások (a korábbi időszakokhoz hasonlóan) ismét szerepet játszottak a beruházások (15 százalékos) teljesítménynövekedésében.

A fotó forrása: Pixabay.