A 2008-as válság évekre visszavetette Magyarországon a reálbérek növekedési ütemét, a háztartások helyzetének érezhető javulása csak 2013-ban kezdődött - derül ki a KSH legfrissebb, A háztartások életszínvonala, 2017 című kiadványából.

Tavaly az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1,644 millió forint volt, ami 9,3 százalékkal magasabb az előző évinél - mondta Janák Katalin, a KSH életminőség-statisztikai főosztály vezetője a kiadvány bemutatóján. A nettó jövedelem 1,3 millió forintot tett ki, ami 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A KSH felmérése szerint a reáljövedelem 5,9 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest, ami jelentős növekedésnek számít.

Kapcsolódó

A háztartások jövedelme három fő forrásból tevődik össze:

  • munkajövedelem
  • társadalmi jövedelmek
  • egyéb jövedelmek.

A háztartások összes jövedelmének egyre nagyobb hányada származik munkából, ami a KSH szerint fontos feltétele a fenntartható életszínvonal emelkedésének. A munkajövedelmek részaránya 2017-ben már 72 százalékot tett ki, a társadalmi jövedelmek (például szociális transzferek, nyugdíj) részaránya pedig 32,5-ről 26,4 százalékra csökkent, míg az egyéb jövedelmek részesedése 2 százalékon stagnált - mutatott rá Janák Katalin.

Forrás: KSH, A háztartások életszínvonala, 2017

Az egy főre jutó bruttó munkajövedelem 12,4 százalékkal 1,184 millió forintra emelkedett 2017-ben az egy évvel korábbihoz képest, ami 9,8 százalékos reálértéknövekedést jelent. A munkajövedelem legnagyobb hányadát, 89,4 százalékát kitevő munkaviszonyból származó jövedelem 12,2 százalékkal ugrott meg, ami egy főre vetítve 1,58 millió forintot tett ki 2017-ben.

A társadalmi jövedelmek egy főre számított éves összege 1,7 százalékkal emelkedett 2017-ben, ami 433 ezer forintot jelentett. Ebben a legnagyobb részarányt, 81,5 százalékot a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások képviselték. A családdal, gyermekkel kapcsolatos ellátások egy főre eső összege 63 ezer forint volt, ami 2016-hoz képest 2,4 százalékkal jelent magasabb összeget. Az egyéb jövedelmek 8,5 százalékkal voltak a 2016-os összeg felett, ami egy főre számítva 25 ezer forintot tett ki.

A családok éve

A KSH kiadványa szerint tavaly a legmagasabb jövedelemmel az egyedülálló férfiak rendelkeztek éves nettó 1,754 millió forinttal. A nőké ennél 7,9 százalékkal volt kevesebb. A gyermekes háztartások egy főre jutó nettó jövedelme 1,042 millió forintot tett ki, ami 19,8 százalékkal maradt el az összes háztartás átlagától. A gyermektelenek egy főre jutó nettó jövedelme közel ugyan ennyivel, 19,2 százalékkal haladta meg az összes háztartás átlagát - ez összegszerűen 1,549 millió forintot jelentett.

A legrosszabb helyzetben a KSH szerint 2017-ben továbbra is az egyszülős és a három- vagy többgyermekes háztartások voltak: egy főre jutó nettó jövedelmük nem érte el az országos átlag kétharmadát.

Forrás: KSH, A háztartások életszínvonala, 2017

Megéri tanulni

A munkaerőpiacon elérhető jövedelem nagyságát szignifikánsan befolyásolja a legmagasabb iskolai végzettség - emeli ki a KSH kiadványa. Azokban a háztartásokban ugyanis, ahol a referenciaszemély - azaz a háztartás tagjai közül a legmagasabb jövedelemmel rendelkező személy - alapfokú végzettségű volt, a jövedelem alig érte el az átlag kétharmadát, ahol érettségivel rendelkezett, átlag körüli volt az egy főre jutó jövedelem, míg a felsőfokú végzettségű referenciaszemély esetében az átlag több mint kétharmada volt a fejenkénti nettó jövedelem.

A kiadványból kiderül, hogy 2017-ben a magyar népesség 78,1 százaléka élt gazdaságilag aktív referenciaszeméllyel rendelkező háztartásban, ahol az egy főre jutó nettó átlagjövedelem 1,310 millió forintot tett ki, ami 9 százalékkal magasabb a 2016-osnál. A nyugdíjas háztartások jövedelme 6,7 százalékkal volt magasabb az országos átlagnál, ami egy főre vetítve 1,387 millió forintot tett ki.

Nőtt az egyenlőtlenség

A jövedelmi egyenlőtlenségek viszont nőttek 2017-ben: mind a Gini-együttható, amely a jövedelemeloszlás egyenletességét nézi a társadalomban, mind az úgynevezett S80/S20-mérőszám, ami a leggazdagabb és legszegényebb ötödök közti jövedelemkülönbséget vizsgálja. Így a leggazdagabb és a legszegényebb 20 százalék jövedelme között 2017-ben már 4,4-szeres volt a különbség a 2016-os 4,3-szeres különbséghez képest. A KSH megjegyzi, hogy az uniós átlag az elmúlt 10 évben 5 fölött volt. Ezzel az adattal Magyarország a közepesen egyenlőtlen országok közé tartozik - mutatott rá Janák.

Forrás: KSH, A háztartások életszínvonala, 2017

Csökkent a szegénység

Bár a jövedelmi egyenlőtlenség nőtt, a szegénységi mutatókban javulás állt be: 2017-ben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 1,887 millió embert érintett, ami a teljes lakosságnak 19,6 százalékát teszi ki és 578 ezerrel kevesebb embert érint, mint 2016-ban. Ez a mutató 2012-ben érte el a csúcsot, attól kezdve folyamatosan csökken.

A szegénységet az Európai Unió valamennyi tagállamában egységes mutatószámrendszer alapján számolja az adott ország statisztikai hivatala. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya (AROPE; At Risk of Poverty or Social Exclusion) elnevezésű összetett indikátor a jövedelmen túl számba veszi az anyagi nélkülözést, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődést is. Ezek alapján az összetett szegénységi mutató három részindikátort foglal magában:
• relatív jövedelmi szegénységi arány,
• súlyos anyagi deprivációban érintettek aránya,
• nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya (munkaszegénység).
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek tekintjük azokat, akik a három dimenzió bármelyikében érintettek.

A statisztikai hivatal szerint 2017-ben a szegénység valamennyi dimenziójában javulás mutatkozott, a legnagyobb csökkenés a súlyos anyagi deprivációban élők arányában és számában következett be: ez a mutató a 2016-os 14,5 százalékról 10,2 százalékra mérséklődött, az érintettek száma pedig 426 ezer fővel 974 ezerre csökkent.

A jövedelmi szegénységben élők a lakosság 12,8 százalékát adták 2017-ben, ami 1,227 millió embert jelent. Ez 66 ezer fővel kevesebb mint az egy évvel korábbi adat. A munkaszegénység a lakosság 4,1 százalékát, azaz 398 ezer embert sújtott 2017-ben, ami 70 ezer fővel kevesebb a 2016-ban mértnél.

Forrás: KSH, A háztartások életszínvonala, 2017

A szegénység arca Magyarországon

Tavaly már Magyarországra is igaz volt - a legtöbb uniós tagállamhoz hasonlóan -, hogy az anyagi nélkülözés kevesebb embert érintett, mint a jövedelmi szegénység: 2016-hoz képest 1,004 millióról 540 ezerre zuhant az olyan súlyosan depriváltak - bizonyos szolgáltatásoktól, javaktól megfosztottak - száma, akik jövedelmük alapján nem számítanak szegénynek.

A szegénység vagy kirekesztődés kockázatának kitettek közül azoknak a száma esett a legnagyobb mértékben 2016-hoz képest a KSH szerint, akiket csak egyfajta szegénységi tényező érintett. Egyébként ők adják e csoport közel kétharmadát, ami 1,293 millió embert jelent. Azoknak a száma, akik egyszerre két szegénységi kockázatnak voltak kitéve, 1,5 százalékkal nőtt. A többségüket, 314 ezer embert súlyos anyagi depriváció és a jövedelmi szegénység érintette.

Azoknak a száma viszont 57 ezer fővel csökkent, akik munkaszegény háztartásban éltek és súlyosan depriváltak is voltak. Azok aránya, akik egyszerre mindhárom szegénységi kockázatnak is ki voltak téve, nem változott.

A szegénység vagy kirekesztődés kockázata inkább a nőket (20,3 százalék) érintette, és leginkább a 65 éves korosztályban, ahol 171 ezer nő volt kitéve ennek a kockázatnak a 67 ezer férfivel szemben. Az egyes dimenziókat tekintve a KSH szerint a nők hátránya a jövedelmi szegénységben mutatkozik meg leginkább: a mutató értéke a nők esetében 13,6, míg a férfiaknál 11,9 százalék.

Forrás: KSH, A háztartások életszínvonala, 2017

Javult a gyerekek helyzete

A KSH szerint a gyerekek helyzete jelentősen javult: a szegénység vagy kirekesztődés által érintett 18 év alattiak aránya az egy évvel korábbi 31,2 százalékról 23,8 százalékra csökkent, azaz 131 ezer fővel, ám táboruk még mindig 401 ezres csoportot képviselt 2017-ben. Szintén javult a 18-24 évesek helyzete, ahol a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 29,9 százalékról 25,4 százalékra esett.

A KSH mostani felmérése is rámutat az iskolai végzettség és a munkaerőpiaci helyzet szoros összefüggésére: minél alacsonyabb az egyén iskolai végzettsége, annál rosszabb a helyzete a munkaerőpiacon, így annál valószínűbb, hogy érinti a szegénység vagy a kirekesztődés kockázata. Az alapfokú végzettségűek körében ugyanis közel hatszor nagyobb volt a szegények vagy kirekesztődöttek aránya, mint a felsőfokú végzettségűek körében. A munkanélkülieknek is közel 70 százalékát érintette ez a kockázat 2017-ben, szemben a foglalkoztatottak 12,9 százalékos arányával.

Nehéz helyzetben vannak a gyerekes családok

A szegénység és kirekesztettség kockázata a gyerekes háztartásoknak valamivel több, mint ötödét érintette tavaly. Ebben a jó hír, hogy ez 7,3 százalékkal alacsonyabb a 2016-os értéknél. Tovább csökkent a különbség a gyermekes és gyermektelen családok között is, a KSH szerint egyre kevésbé differenciálja a háztartások életszínvonalát az, hogy van-e gyerek a családban.

A családok között viszont továbbra is az egyszülős gyermekes családok vannak kitéve a szegénységnek vagy kirekesztődés kockázatának, de itt is javulás látszik: 2016-ban ugyanis még minden második egyszülős család érintett volt, ez az arány 2017-ben 40 százalékra csökkent. A KSH ugyanakkor megjegyzi, hogy a javulás ellenére körükben még mindig kétszer gyakoribb az érintettség, mint a gyermekes háztartások átlagában.

Forrás: KSH, A háztartások életszínvonala, 2017

Relatív jövedelmi szegénység

Magyarországon 2017-ben az egyszemélyes háztartásokra vonatkozóan az éves szegénységi küszöb 7,9 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest és meghaladta az éves egymillió forintot. Ugyanakkor a jövedelmi szegények aránya 13,4 százalékról 12,8 százalékra csökkent.

Relatív jövedelmi szegénység

A relatív jövedelmi szegénység azokat sújtja, akiknek a jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt, azaz az ekvivalens mediánjövedelem 60 százalékát. A mutató relatív, azt mutatja, hogy az adott személy a társadalom többi tagjához képest mennyi jövedelemmel rendelkezik.

Jóval átlag felett volt a jövedelmi szegények aránya viszont a munkanélküliek, az egyszülős háztartások körében, ami azt jelentette, hogy 2017-ben minden második munkanélküli és minden harmadik egyszülős háztartás élt a szegénységi küszöb alatti jövedelemből. Mindkét társadalmi csoport esetében ráadásul romlott a mutató 2016-hoz képest. A KSH szerint a gyermekes és gyermektelen háztartások szegénységi aránya közötti eltérés az elmúlt években szűkült.

A dolgozói szegénység viszont 10,2 százalékról 8,5 százalékra csökkent 2017-ben, elsősorban a minimálbér emelése miatt - jegyzi meg a KSH.

Forrás: KSH, A háztartások életszínvonala, 2017

Súlyos anyagi depriváltság

Magyarországon a szegénység egyes dimenziói közül a súlyos anyagi depriváltság - bizonyos szolgáltatásoktól, javaktól való megfosztottság - értéke javult a legnagyobb mértékben: 2017-ben a népesség 10,2 százaléka, azaz 974 ezer embert érintett a súlyos anyagi nélkülözés, ami 2016-hoz képest 426 ezerrel kevesebbet jelent. (Azokat tekintjük súlyosan depriváltnak, akik meghatározott 9 tételből legalább négyben érintettek.) Tavaly a súlyos anyagi depriváltság átlag feletti mértékben érintette a munkanélkülieket (41,1 százalék), a három- vagy többgyermekes (22 százalék), valamint az egyszülős háztartásokat  (21,2 százalék).

Janák Katalin szerint a legnagyobb problémát az egyhetes üdülés jelentette, hiszen azt a háztartások 43 százaléka nem engedheti meg magának. Ez az aránya azonban egyúttal egy 500 ezer fővel kisebb tábort is jelöl az előző évi helyzethez képest. A lakosság egyharmadának jelentett problémát egy 77 ezer forint egyszeri váratlan kiadás, ami viszont 1,7 százalékponttal jelent magasabb arányt a 2016-os adathoz képest.

Forrás: KSH, A háztartások életszínvonala, 2017

 

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés harmadik komponense, az alacsony munkaintenzitás, azaz, hogy a háztartások 18-59 éves korosztályú tagjai lehetséges munkaidejük kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkában a kérdezést megelőző évben. Magyarországon 2017-ben a teljes népességnek a 4,1 százaléka, azaz 398 ezren tartoztak ebben a csoportba, ami 70 ezer fős csökkenést jelent 2016-hoz képest.

És akkor mire költenek a háztartások?

Az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 2017-ben 1,106 millió forintot tett ki, ami folyó áron 8,2, reálértéken 5,7 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest.

A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 273 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 221,6 ezer, közlekedésre és szállításra átlagosan 128,8 ezer forintot fordítottak éves szinten fejenként.

Tavaly minden kiadási főcsoportban nőtt a fogyasztás, reálértéken a legnagyobb mértékben, 17,5 százalékkal a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatási kiadások emelkedtek. A KSH felmérése szerint a legvisszafogottabb növekedési ütem a lakásfenntartás és háztartási energia terén volt, ahol a kiadások nagysága 1,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.