Az ipari termelés volumene 4,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához mérten. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás februárban az előző hónaphoz képest 1,6 százalékkal emelkedett. Az ipari export volumene 7,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál - jelentette a KSH.
A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 1,6 százalékkal nőtt, míg a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 1,0 százalékkal mérséklődött.
A legfrissebb adatok szerint az ipar belföldi értékesítése 4,0, a feldolgozóiparé 8,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő súlyt (97 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 3,7, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 11,1 a csekély súlyú bányászaté 26 százalékkal bővült.
A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 2,0 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb elektronikus fogyasztási cikk gyártása 13,4 százalékkal bővült, ugyanakkor a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 12,8 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 10,0 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének eredményeként - jelenti a KSH.
Összesen három alágazatban csökkent a termelés
- a legnagyobb súlyt (21 százalék) képviselő húsfeldolgozás,
- -tartósítás,
- húskészítmény gyártásában (2,9 százalékkal).
A legerőteljesebben, 53 százalékkal a második legjelentősebb növényi, állati olaj gyártása bővült az előző év azonos hónapjához képest.
A legnagyobb mértékben, 14,4 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás emelkedett, elsősorban a belföldi értékesítés felfutása miatt, az export viszont csökkent.
Az ipari átlag felett, 10,7 százalékkal nőtt a gép, gépi berendezés gyártása is, szinte mindegyik szakágazatában bővülést mértek, ráadásul gyorsult a növekedés üteme a közepes súlyú villamos berendezés gyártásában: februárban 9,0 százalékkal emelkedett a kibocsátás.
A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása 1,6, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 3,2 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
A gyógyszergyártás 3,4 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbival összehasonlítva, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások. Az ipari termelés Dél-Dunántúlon (5,6 százalékkal) és Nyugat-Dunántúlon (1,9 százalékkal) csökkent. A többi régióban 1,4 és 14,5 százalék közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 4,3 százalékkal nagyobb volt a 2021. februárinál. Az új belföldi rendelések 4,5, az új exportrendelések 4,2 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány február végén 26 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A KSH jelentése szerint az ipari termelés 6,6 százalékkal nőtt 2021. január–februárban az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 61 százalékát adó külpiaci eladások volumene 6,9, a 39 százalékot képviselő hazai értékesítésé 8,5 százalékkal emelkedett.
Az ipari termelés a régiók közül csak Dél-Dunántúlon (0,4 százalékkal) és Nyugat-Dunántúlon (3,0 százalékkal) csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben, 17,8 százalékkal Dél-Alföldön bővült a volumen, a többiben 1,6 és 13,7 százalék közötti növekedést mértünk.