Tavaly, vagyis 2021 decemberében az ipari termelés volumene 5,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,6 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 novemberéhez képest 0,1 százalékkal csökkent.

  • A feldolgozóipari alágak közül csak a legnagyobb súlyú járműgyártásban csökkent a termelés. A visszaesést elsősorban az okozta, hogy a globális félvezetőhiány miatt a gyárak kisebb kapacitással, illetve egyműszakos munkarendben dolgoztak. A számítógép, elektronikai, optikai termék és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása számottevően nőtt.
  • A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás decemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,1 százalékkal mérséklődött.
  • 2021-ben a termelés volumene 9,6 százalékkal nagyobb volt, mint 2020-ban.

Novemberig jók voltak a számok

A múlt év első tizenegy hónapjában 9,9 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához mérve. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene 9,0 százalékkal, a belföldi értékesítésé 11,4 százalékkal emelkedett.

Tavaly novemberben - a két korábbi húzóágazat, a járműgyártás és elektronikai ipar folytatódó visszaesése ellenére - az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,1 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz képest 2,9 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás. A feldolgozóipar termelése 1,3 százalékkal, az energiaiparé 10,1 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 37,2 százalékkal nőtt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2022-re szóló előrejelzésében már arról írt, hogy a magyar gazdaság 2021. évi pályája növekedési szempontból kedvezőbben alakult, mint amire a nyár elején módosított 2021. évi költségvetés számított. Ugyanakkor az egyensúlyi viszonyok a tervezettnél sokkal kedvezőtlenebbek lettek, az infláció és az államháztartás pénzforgalmi hiánya megugrott, a forint gyengült, a külső egyensúly jelentős passzívumba fordult. Az eltérés jelentős részben a korábban gondoltnál is jobban túlhajtott választási, keresletélénkítő gazdaságpolitikára vezethető vissza, de fontos szerepe volt az EU-val kiéleződött, s a transzferek visszatartásához vezető konfliktusnak, valamint a világgazdasági folyamatok magyar szempontból kedvezőtlen jelenségeinek, így az energia-áremelkedésnek és az ezzel is összefüggő cserearányromlásnak, a chiphiányban kicsúcsosodó globális ellátási zavaroknak is.

A járvány okozta válságból való kilábalás 2021-ben abban az értelemben megtörtént, hogy a magyar gazdaság GDP-termelése meghaladta a járvány előttit. Ez már önmagában előrevetíti a növekedés lassulását. A 2021. évi 6,7%-os növekedés után 2022-ben 4,7 százalék körüli növekedési ütem várható. Ezt valószínűsíti, hogy az egyensúlyi helyzet javítása szükségképpen a keresletösztönzés, ezen belül a lakosság számára kevésbé fájdalmas beruházások visszafogását igényli.

A GKI elemzői szerint t 2020 azonos időszakához képest a harmadik negyedévben az ipar és a külkereskedelem szerepe markánsan csökkent, s ez várható az idei utolsó negyedévben is. A szervezet a negyedik negyedévben 4,5-5 szervezeti közötti, s így 2021 egészében 6,7 százalék körüli gazdasági növekedésre számít, ami lényegében azonos a Pénzügyminisztérium prognózisával.