Idén júniusban az ipari termelés volumene 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, viszont ha a munkanaphatástól megtisztított adatokat nézzük, akkor a termelés 4,1 százalékkal nőtt. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy 2019 júniusában kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2018 júniusában - közölte reggel a KSH, a jelentés készítői pedig felhívták a figyelmet arra, hogy a lassuláshoz a feldolgozóipari alágak többsége - így a jármű-, élelmiszer-, dohányipar - hozzájárult. A már felsorolt legnagyobb súlyú ágazatokban lassult a növekedés üteme, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása visszaesett.

"A várakozásoktól lényegesen elmaradt az ipari termelés júniusban. A második negyedévben jelentősen, 6,2 százalékról 4,7 százalékra lassult az ipari kibocsátás növekedése, míg az első negyedévhez képest stagnált, így 4,6 százalékra lassulhatott a GDP növekedése" - kommentálta az adatsort Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Az adatok szerinte arra utalnak, hogy a magyar ipar teljesítménye lassan követi a kifejezetten gyenge európai és német konjunktúrát, azonban lényegesen jobban teljesít, amit egyes új autómodellek gyártásának felfutása, új exportkapacitások üzembe helyezése, valamint az élénk belső kereslet is támogat. A feldolgozóipar kedvező kilátásait tükrözik a némileg csökkenő, de továbbra is magas bizalmi indexek, az új rendelések és a rendelésállomány dinamikus növekedése is. Ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása, valamint a Brexit körüli bizonytalanság jelentős kockázatokat jelenthet. A Takarékbank elemzői idén az ipari kibocsátás 5,5-6 százalék közötti növekedését  várják a tavalyi 3,6 százalék után.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az ipari termelés júniusi gyenge adata mögött vélhetően a nyári szabadságolások játszottak szerepet, amelynek hatását felerősíthette az is, hogy kettővel kevesebb munkanap volt idén júniusban, mint egy évvel korábban. A második negyedéves teljes adatsor alapján a kiskereskedelem után az ipar is az általános növekedés lassulását jelzi. Az első negyedévhez képest stagnált az ipari termelés, éves összehasonlításban pedig 5,5 százalékra lassult a növekedés üteme a második negyedévben. Minden jel arra utal, hogy az első negyedévi kiugró GDP-növekedés lehetett a csúcspont, és a gazdasági növekedés fokozatos fékeződése már folyamatban van.

Virovácz Péter fontos kérdésnek nevezte a rendelésállomány alakulását. Összességében úgy látja, hogy az első hat hónapban mért 5,4 százalék körüli magyar ipari növekedés fenntartása komoly kihívás lesz a gyenge külső környezetben, de közel sem lehetetlen. A magyar ipar rövidtávon még képes lehet ellenállni a negatív külső hatásoknak és a második fél évben és az év egészére is 5-6 százalék körüli növekedést várnak az ING Bank elemzői, ám jövőre egy komolyabb fékeződés következhet.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a kedvező áprilisi és májusi adatok után a kedvezőtlenebb június mögött elsősorban a német ipari termelés gyengélkedése áll, amely feltehetően most kezdett el begyűrűzni a magyar gazdaságba. Ennek ellenére úgy véli, az ipar a második negyedévben is érdemben hozzá tudott járulni a GDP növekedéshez, azonban a következő negyedévekben több külső kockázati tényező (német gazdasági teljesítmény, kereskedelmi háború) is befolyást gyakorolhat az ipari termelés alakulására.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy a júniusi adat az első megmutatkozása lehet annak, hogy a magyar ipar csak bizonyos mértékben tudja kivonni magát az európai lassulás alól, pozitívum lehet azonban, hogy a növekedési ütem lefékeződése a környező országokban már nagyobb mértékű volt. A későbbi lassulást megerősítheti a júliusi magyar hangulatindex, ami 2016 nyara óta a legalacsonyabb volt, illetve a csökkenő várakozásoktól is elmaradó júniusi német ipari termelés, ami további lassulást sugall a régióban. Az Erste Bank elemzői továbbra is azt várják, hogy az ipar az idei egész éves gazdasági növekedés fontos hajtóerejét jelenti majd, azonban a második félévben alacsonyabb lehet a szektor növekedése a tavasszal látott magas értékeknél.