Idén januárban 668 ezer forint volt a magyarok átlagkeresete a KSH adatai szerint, ami az egy évvel korábbihoz képest 10,6 százalékos emelkedést jelent. A reálkeresetek 4,6 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 5,5 százalékos növekedése mellett. A nettó mediánkereset ugyanakkor 9,3 százalékos emelkedés után is 373 600 forint.

Lassabb, de pozitív dinamika

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője az Economx megkeresése úgy nyilatkozott, a kereseti adatokról általánosságban elmondható, hogy a piaci várakozásoknál valamivel magasabban alakult a havi bruttó átlagkeresetek alakulása.

Kapcsolódó

Mint mondta, 10 százalék körülire becsülték a bérdinamikát, az év elején a vállalat felmérések azt mutatták, hogy a cégek ennél érdemben alacsonyabb béremelésekkel kalkulálnak, vagyis az alapfolyamatok továbbra is erősek. Hozzátette, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a hatásai is megjelentek.

Az elemző hangsúlyozta, hogy a januári adat alapvetően kijelöli az irányt az év egészére vonatkozóan is: ezután a szám után megerősítést kezd nyerni, hogy

az év egészében is 9-10 százalék közötti, de inkább a tíz százalékhoz közelebbi, átlagkereset-emelkedés várható.

Ugyanakkor Trippon Mariann szerint az is igaz, hogy az év első két inflációs adata a legpesszimistább várakozásokat is felülmúlta, ami miatt feljebb tolódott az inflációs pálya. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben a korábban vártnál alacsonyabb, de pozitív marad a bérdinamika.

Kiemelte, úgy kalkulálnak, hogy idén az átlagkeresetek 4,5 és 5 százalék körüli ütemben emelkedhetnek, ami a tavalyi, több mint 9 százalékos reálbérdinamikához képest lassabb, de így is egy erőteljes reálbéremelkedést jelent majd.

Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint úgy értékelte a januári átlagkereseti adatokat, hogy a dinamikus reálbéremelkedés hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma. Ezt tükrözi szerinte kiskereskedelmi forgalom bővülése, a lakossági hitelezés élénkülése, a lakás- és autópiac felfutása, valamint az, hogy a hazai turizmus a 2024-es rekordévet követően idén is repülőrajttal indított.

Óriási a baj: Nagy Márton 2,5 százalékra rontotta a GDP-növekedést

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a költségvetést megalapozó makrogazdasági előrejelzés ismertetése során igazi atombombát dobott le a magyar gazdaságra. Ugyanis kiderült, a minisztérium szerint idén nem érjük el a tavalyi évhez képest beígért 3,4 százalékos GDP-növekedést. A kormányzati várakozások, és a költségvetésben megjelölt célok helyek idén mindössze 2,5 százalékos lesz a növekedés.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.