2024 I. félévében 6027 új lakás épült, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, ugyancsak 18 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024 I. félévében a fővárosban 8,3 százalékkal kevesebb, összesen 2124 lakás épült. A megyei jogú városokban 20, a többi városban 27, a községekben pedig 19 százalékkal csökkent az átadott lakások száma a 2023 első félévihez képest.
Budapest lakásépítését továbbra is erős területi koncentráció jellemzi, a XI. kerületben adták át az új lakások 46 százalékát, közel 1000 lakást.
A Pest régióban megvalósult lakásépítések száma 20 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. A többi régióban is visszaesést regisztráltak, kivéve a Dél-Alföldet, ott 15 százalékkal nőtt a lakásépítések száma. Ennek oka elsősorban a Kecskeméten megfigyelt jelentős élénkülés volt, a vidéki városok közül itt épült a legtöbb lakás (265) az I. félévben.
A természetes személyek által épített lakások aránya megegyezett az egy évvel korábbi 38 százalékkal, eközben a vállalkozások által építetteké 62-ről 60 százalékra mérséklődött.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 47 százaléka többszintes, többlakásos épületben, mindössze 0,8 százaléka pedig lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,6 m2-rel 95,4 m2-re csökkent a 2023 első félévihez képest.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 59, a saját használatra építetteké 38 százalék volt, ami csak minimális mértékű változást mutat az egy évvel korábbi megoszláshoz (60–37 százalék) képest. Bérbeadásra továbbra is csak elvétve épülnek lakások, arányuk (2,7 százalék) viszont az előző évihez képest emelkedett.
Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Míg az egy-két lakásos épületekben engedélyezett lakások száma mintegy 5 százalékkal nőtt, a többlakásos épületekben engedélyezetteké 34 százalékkal visszaesett.
A többlakásos épületekben tervezett lakások számának visszaesése különösen nagymértékű volt Budapesten (70 százalék), ennek hatására a fővárosban kiadott építési engedélyek száma jelentősen, 63 százalékkal csökkent az év első felében.
A községekben a lakásépítési engedélyek száma enyhén mérséklődött (0,7 százalék), miközben a megyei jogú városokban 17, a többi városban 18 százalékkal növekedett.
Az építtetők az esetek 52 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023. I. félévinél 1,7 százalékkal több, összesen 4311 lakóépület építését tervezik az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma 17, összes alapterülete 44 százalékkal csökkent.
Jelentős átalakulás az új lakások piacán
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a friss adatokat kommentálva arról beszélt, hogy a hazai lakásépítésekben most válik érezhetővé a 2022 második felében történt nemzetközi gazdasági megtorpanás, ami az építési engedélyekben még most is tetten érhető. A lakásépítések visszafogott teljesítményét csak az 1-2 lakásos családi- és ikerházak kompenzálják. Az elmúlt években egyre inkább nőtt az újlakás-vásárlók körében azoknak az aránya, akik részben az állami támogatásoknak is köszönhetően új építésű kertes ingatlanba költöztek vagy ezt tervezik.
A lakásépítési kedv alakulásáról szólva a szakértő azt mondta, hogy hosszabb időtávon, jelentősen nőtt az új építésű családi és ikerházak aránya, a társasházi lakásokhoz képest. Öt évvel ezelőtt az eladásra kínált új lakóingatlanok 22 százalékát adták a családi és ikerházak, ezzel szemben ma már 34 százalékos az arányuk. Vagyis ezek a lakóingatlanok egyre népszerűbbek a saját célra vásárló vevők körében.