Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második becslést a harmadik negyedéves GDP-ről. Az első becslésben közölt fő adat nem változott, a gazdaság 4,0 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához mérten. A harmadik negyedév ugyanakkor a másodikhoz képest már visszaesést hozott, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. 

A bruttó hazai termék 2022. III. negyedévi, 4,0 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,4, az ipar 1,7, az építőipar pedig 0,1 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (0,9 százalékponttal), valamint a szállítás, raktározás (0,7 százalékponttal) növelte a GDP-t.

Az időjárás volt az egyik tényező, ami tönkretette a gazdaságot az idén. Ha nem lett volna aszály, és nem csökkentette volna a GDP-t a teljesítménye, 5,8 százalékos növekedés lett volna a részletes adatok szerint. 

A növekedést 1,8 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése. 

A mezőgazdaság teljesítménye a legsokkolóbb adat a részletes táblázatban, ennek az ágazatnak a teljesítménye a nyári súlyos aszály következtében 39,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. Ez persze azt is jelentheti, hogy ha jövőre jobb lesz az időjárás, nagyobb lesz a termelés, akkor az a GDP-re is pozitívan hat. A termelési oldal többi szereplőjénél egy kivételével (a közigazgatás hozzáadott értéke 0,2 százalékkal csökkent) nem volt visszaesés. Az ipar teljesítménye 9,6, ezen belül a feldolgozóiparé 10,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 1,8 százalékkal nőtt. 

"Szektor lebontásban a mezőgazdaság visszahúzta a növekedés, enélkül majdnem 6 százalék lett volna. Már a második negyedévben is ez húzta vissza a gazdaságot. Ami érdekes lesz, hogy az építőipar milyen hatással lesz a jövőbeni teljesítményre, az átfordulhat mínuszba. Az ipar teljesítménye kitarthat, a szolgáltatások viszont kaphatnak egy ütést, ha a lakossági fogyasztás csökken. Az utolsó negyedévben az előző negyedévhez képest csökkenést várunk, és az első negyedévben is negyedéves alapon visszaesés lehet. 2023 egészében viszont stagnálásra számítunk" - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. 

"A megjelent részletek megerősítik azt a várakozásunkat, hogy érdemi lassulás következett be a harmadik negyedévben a lakossági fogyasztás, a szolgáltatások és a beruházások dinamikájában. Várt feletti élénkülés volt az iparban, azonban ez a gyártókapacitások nyári szünet utáni szezonális újraindulásával magyarázható leginkább. A várakozásainkon nem változtatunk az adat megjelenése után, további lassulást várunk a téli negyedévre (-1,5 százalékos negyedéves, +0,1 százalékos éves növekedés), illetve jövőre is enyhe egész éves visszaeséssel (-0,6 százalék) számolunk. A piacokra tehát valószínűleg nem gyakorol majd nagy hatást a mostani megjelenés " - tette ehhez hozzá Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 5,6 százalékkal nagyobb lett. A legerőteljesebb növekedés a szállítás, raktározás (11,5 százalék), valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (10,6 százalék) nemzetgazdasági ágban történt. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 6,4 százalékkal, az információ, kommunikációé 5,4 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 5,3 százalékkal emelkedett. A kereskedelem 5,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás, valamint az ingatlanügyletek hozzáadott értéke egyaránt 4,1 százalékkal növekedett. A humán-egészségügyi, szociális ellátás hozzáadott értéke 6,9 százalékkal, az oktatásé 2,8 százalékkal emelkedett. 

Többet költöttek a háztartások 

A háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,4 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportok mindegyikében növekedett, a féltartós termékeké 7,0, a szolgáltatásoké és a tartós termékeké 5,7, a nem tartósaké 1,9 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,0 százalékkal bővült, míg a közösségi fogyasztásé 0,5 százalékkal kisebb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,8 százalékkal emelkedett. Mindezek eredményeként a végső fogyasztás 3,5 százalékkal nőtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a III. negyedévben 4,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezésberuházásoké. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek esetén továbbra is jelentősen emelkedett, a szállítás, raktározás területén viszont visszaesett a fejlesztések volumene. A bruttó felhalmozás 3,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 1,4 százalékkal nőtt.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 999 milliárd forintos passzívum keletkezett. Az export volumene nagyobb mértékben (14,1 százalékkal) bővült, mint az importé (10,6 százalék). A külkereskedelem mintegy 85 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 13,7, míg a behozatal 9,4 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 16,4, importja 18,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,5 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt.