A tavalyi évi népszámlás adatai szerint Magyarország lakossága 9 millió 604 ezer fő, ami 344 ezerrel kevesebb, mint a 2011-es népszámlálás idején - hangzott el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) újabb eredményközlő sajtótájékoztatóján.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke elmondta: ez volt az első teljesen digitális népszámlálás, 1,8 milliárd adatot gyűjtöttek össze, a feldolgozás a digitális jellege miatt lényegesen gyorsabb, mint korábban.

Kiemelte: ősszel már a népszámlálás teljes adatait nyilvánosságra fogják hozni.

Tavaly október-novemberben 9 millió személyi kérdőívet és 4,6 millió lakáskérdőívet gyűjtöttek össze, mondta Kovács Marcell, a Népszámlálás projektvezetője.

A 2022-es demográfiai adatokkal kapcsolatban elmondta: 

  • a gyermekkorúak száma 1,4 millió volt,
  • az aktívak 6,2 millióan,
  • az idősek száma pedig megközelíti a 2 milliót.

Minden ötödik magyar az időskorúak (65 évnél idősebbek) táborába tartozik. Az előző népszámlálás óta 3,9 százalékponttal 20,8 százalékra nőtt az arányuk. Mivel az idősek vannak többen, mint a gyerekkorúak, ezért is beszélhetünk öregedő társadalomról - tette hozzá a szakember.

Viszont az jó hír, hogy a gyermekkorúak aránya 15 százalék, ez nem változott az előző tizenegy évvel ezelőtti népszámláláshoz képest.

A nemek tekintetében a teljes lakosságon belül nőtöbblet (52 százalék) van. Az újszülöttek között viszont több a fiú, az öt év alattiak 51 százaléka fiú gyermek. A 87 éves korcsoportban viszont háromszoros a nők aránya a férfiakhoz képest.

A halálozások száma egyre inkább meghaladja a születésekét, Magyarország lakossága 1980 óta csökken. Tavaly októberben 3,4 százalékkal éltek kevesebben Magyarországon, mint 2011-ben.

A vidéki városok között Debrecen a legnépesebb

Budapesten 1,7 millióan élnek 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve. A vidéki városok között a Debrecen a legnépesebb, összesen 200 ezren élnek a cívis városban, de a lakossága 12 ezer fővel csökkent 2011-hez képest.

A KSH adatai szerint míg a nagyvárosok népessége általában csökkent a vonzáskörzetüké inkább gyarapodott. Nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben is és a Balaton környékén is. És az is kiderült, hogy a magyarországi települések több mint egyharmadában 500 főnél kevesebben élnek.

4,3 százalékkal nőtt a lakásállomány

A lakásállomány folyamatan növekszik 190 ezerrel van több lakás, mint a 2011-es népszámláláskor. Összesen 4,6 millió lakásban élnek a magyarok, az ingatlanok 21 százaléka a fővárosban, 52 százaléka pedig vidéki városban van, harmaduk pedig községben.

A lakások nagy része téglaépítésű, 13-13 százaléka pedig vályog vagy panel falazatú. A lakások harmada 2 szobás, harmada pedig háromszobás, négy vagy annál is több szobás lakások aránya is 29 százalék körüli. Átlagos alapterületük 82 négyzetméter, ez pedig 4 négyzetméterrel több mint 11 évvel korábbi népszámláláskor - sorolta Kovács Marcell. 

Tulajdoni jelleg szerint, a lakások 97 százaléka magánszemélyek tulajdonában van, az önkormányzati tulajdonú lakások aránya mindössze 2,4 százalék volt.

A lakások komfortfokozata is javult, az összkomfortos lakások aránya 70 százalék körüli. Tovább nőtt a nagy lakások aránya is, a 100 négyzetméternél nagyobbak 28 százalékot tesznek ki, száz lakásra 237 lakó jutott, 11 fővel kevesebb mint 2011-ben.

Egyre emelkedő tendencia a nem lakott lakások aránya, 2022-ben 599 ezer lakásban nem laktak életvitelszerűen. Ez két százalékpontos növekedés, jelenleg a nem lakott lakások aránya 13 százalékra nőtt.

A népszámlálás során kiderült, hogy a lakások 98 százalékában van vezetékes víz. A csatornahálózat bővült, a házi csatornát használók aránya felére csökkent.

A legtöbben vezetékes gázzal fűtenek, áramot használok aránya 11 év alatt az ötszörösére nőtt, a kutatás adatai szerint Magyartországon 357 ezren használnak áramot fűtésre.

A fővárosban lakások 10 százalékában vidéken 9 százalékban használnak a háztartások áramot fűtésre.

Most először kérdeztek rá a fenntarthatóságra, vagyis, hogy hányan használnak megújuló energiát. 2022-ben 68 ezer háztartásban volt hőszivattyú, 165 ezren napelemmel,  28 ezer lakás pedig napkollektorral rendelkezett.

Kovács Marcell kiemelte: a hőszivattyú Budapesten, a napelem pedig vidéken elterjedtebb.

Az internethasználat a mindennapok részévé vált, éppen ezért a lakások 73 százalékában volt vezetékes internet.