Magyarország bruttó hazai terméke az idei negyedévében 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 1,1 százalékkal emelkedett.
Az adat kifejezetten kedvező, várhatóan a nap folyamán több elemzői felülvizsgálat is készül az aktuális éves várakozásokról.
A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős.
A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése.
Az idei első félévében a gazdaság teljesítménye 7,3 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
A KSH ezúttal nyers adatokat közölt, a részletes adatok szeptember elsején jelennek meg.
Korai pesszimizmus
A kedvező előzetes elemzések a második negyedévre éves alapon 5,9 százalékos, az előző három hónaphoz képest 0,4 százalékos növekedést valószínűsítettek. Az aszály miatt bezuhanhatott a mezőgazdaság, és 0,3 százalékpontot ronthatott a növekedésen
Az építőipar a nyers április–májusi adatok és a júniusi prognózis alapján 6,8-7 százalékra lassult az első negyedévi 17 százalékról, ez már valamivel nagyobb mértékben, 0,3-0,5 százalékponttal foghatta vissza a gazdaság teljesítményét.
Az első negyedévben 8,2 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, ez adhatott okot az optimizmusra, hogy ez önmagában pozitív tartományban tartja az egész évben a teljesítményt.
Kockázatok akkor is voltak, ezek azóta egyre inkább beigazolódnak, és romlanak a körülmények. A már megismert adatokon túl számolni kell azzal, hogy a közüzemi díjak megugrása miatt visszaesik a kereslet, és a foglalkoztatás, aminek súlyos hatása lesz.
Mindezt úgy, hogy egyre huzamosabb ideig kell kétszámjegyű inflációval számolni, ami ellen a jegybank a növekedést visszafogó kamatemelésekkel és a monetáris politika általános szigorításával tud csak kísérletezni.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a „kimaradás” politikája azt a feladatot is hordozza, hogy az ország az egyre fenyegetőbb világgazdasági recessziót is kihagyhassa. Ez meglehetősen nehéz lesz, pusztán azért is, mert Németország, legfontosabb kereskedelmi partnerünk épp rohamtempóban halad a zsugorodása felé.