A bruttó hazai termék volumene Magyarországon a tavalyi negyedévében 7,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 2,0, az előző év azonos időszakához képest 7 százalékkal emelkedett. 2021-ben a GDP volumene az előző évhez viszonyítva 7,1, 2019-hez képest 2,1 százalékkal növekedett – közölte második becslésében a  Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A vizsgált időszakban az első becslésben közölt negyedévi adathoz viszonyítva mérsékeltebb, 0,1 százalékponttal kisebb mértékű növekedést jelez a KSH, hozzátéve, hogy a Covid-19 okán eleve nagyobb volt az adatok pontatlanságának kockázata. Erről itt beszélgettünk részletesen a KSH szakértőjével.

A GDP a nyers adatok szerint 3,9 százalékkal nagyobb volt a járvány előtti 2019. negyedik negyedévinél.

Az első becslés szerint a GDP értéke folyó áron 55 046 milliárd forint volt.

A KSH részletes bontása szerint a termelési oldalon:

  • Az ipar teljesítménye 2,1, ezen belül a feldolgozóiparé 1,8 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék, illetve az élelmiszeripar növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez.
  • Az építőipar hozzáadott értéke 21,4 százalékkal nőtt,
  • Negatív oldalon egyedüli kilógóként a mezőgazdaságé 6,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
  • A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 8,1 százalékkal lett nagyobb.
  • A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás mutatta 68,8 százalékkal), de a szállítás, raktározás (20,5 százalék), illetve az információ, kommunikáció (14,1 százalék) nemzetgazdasági ágban is kiugró számokat mértek.
  • A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 9,4 százalékkal nőtt.
  • A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye 13,7, a kereskedelemé 4,3 százalékkal emelkedett.
  • A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,6 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,3, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 7,8 százalékkal növekedett.
  • Az oktatás teljesítménye 0,3 százalékkal emelkedett.
  • A bruttó hazai termék 2021. negyedik negyedévi, 7,1 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 4,6, az építőipar 1,2, az ipar 0,4 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a szállítás, raktározás, illetve a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t (1,0 és 0,9 százalékponttal).

Bátran költött a lakosság

A felhasználási oldalon:

  • A háztartások tényleges fogyasztása 7,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 7,7 százalékkal nőtt.
  • A háztartások Magyarország hazai fogyasztási kiadása 8,5 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportok mindegyikében növekedett, a szolgáltatásoké 13,6, a féltartós termékeké 11,0, a tartósaké 8,4, a nem tartósaké 3,1 százalékkal.
  • A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,7, a közösségi fogyasztásé 5,8 százalékkal lett nagyobb. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,7 százalékkal emelkedett.
  • A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 6,8 százalékkal nőtt.
  • A bruttó állóeszköz-felhalmozás a negyedik negyedévben 3,3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nőtt, a gép- és berendezésberuházásoké csökkent. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározásban jelentősen emelkedett, az ingatlanügyletek esetén számottevően visszaesett a fejlesztések volumene.
  • A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 5,4 százalékkal nőtt.
  • A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a negyedik negyedévben összességében 6,4 százalékkal bővült.

Ez a rekordnövekedés adta az alapot a kormányzatnak, hogy a választásoktól nem függetlenül számos juttatást adjon a lakosságnak, amelyeket javarészt februárban utaltak. A KSH felmérésben még nem szerepelhetett az Ukrajnában kialakult háborús helyzet, ennek makrogazdasági hatásait egyelőre nehéz felbecsülni.