Saját nemzetközi hallgatói körében, online kérdőíves felméréssel vizsgálta a külföldi fiatalok véleményét Magyarországról a Budapesti Metropolitan Egyetem.

Az intézmény az egyetemisták szabadidős tevékenységei és pénzköltési szokásai mellett a magyarokról és fővárosunk működéséről kialakult képükre is kíváncsi volt. A válaszadók egy része kevesebb mint egy éve, sokuk azonban már 2-3 éve tartózkodik Magyarországon. A megkérdezettek 91 százaléka kifejezetten a tanulmányai miatt érkezett hazánkba.

Kapcsolódó

Albérletben, egy kis munkával

A külföldi hallgatók többsége (59 százalék) albérletben, egyötödük kollégiumban lakik, a többi diák pedig valamilyen családtagjukkal él. A válaszadók fele egyáltalán nem dolgozik a tanulmányai mellett, 28 százalékuk alkalmi, 22 százalékuk pedig állandó munkát végez.

A dolgozó fiatalok legnagyobb része (41 százalék) kevesebb mint 10 órát dolgozik tanulmányai mellett, és mindössze egytizedük az, aki több mint 30 óra munkát végez egy héten.

A dolgozó diákok közel fele nem a saját tanulmányi területéhez kapcsolódó munkát végez – az ilyen tevékenységgel pénzt kereső hallgatók 35 százalékát tették ki a válaszadóknak, a fiatalok egy része pedig vegyesen végez szakmába vágó és attól független tevékenységet a pénzkeresés érdekében.

Nem térnének haza

A válaszadók tizede kifejezetten úgy tervezi, hogy Magyarországon marad a tanulmányai befejezése után, további 28 százalékuk pedig szintén szívesen maradna, ha talál a szakmájához illő munkalehetőséget.

Hasonló arányban vannak azok, akik még nem tudják, hová mennének a tanulmányaik után, a válaszadók 35 százaléka pedig biztosan nem tervez hazánkban maradni az egyetem elvégzése után.

A diákok között kicsi azok aránya, akik visszatérnének saját hazájukba – a válaszadók legnagyobb része más országban tervez dolgozni vagy élni, biztosan nem térne haza, vagy még nincsenek tervei.

A magyarok segítőkészek, kedvesek és kitartóak, de néha zsémbesek

A nemzetközi diákok szerint a pozitív attribútumok közül leginkább a segítőkészség jellemzi a magyarokat. A három legjellemzőbb tulajdonság között végzett a kedvesség és a kitartás is. Ezek mellett a külföldiek szerénynek, okosnak, elfogadónak és türelmesnek is tartanak minket.

A negatív jellemzők közül a durva, rosszkedvű és diszkriminatív jelzők végeztek az első három helyen, de előkelő helyen végzett az elutasító leírás is. Ettől függetlenül a diákok inkább jól, mint rosszul érzik magukat Magyarországon: a többség egy 10-es skálán 7-10 közé helyezi azt, ahogyan érzi magát nálunk.

És a gasztronómia?

A nemzetközi hallgatók tízes skálán 4 és 8 pont közöttinek értékelik a magyar gasztronómiát, mindössze a hallgatók tizede adott 10-es értékelést.

Ezt részben az is magyarázza, hogy a fiatalok többsége erősen eltérőnek érzi a magyar ízeket saját hazája konyhájához képest.

A legnagyobb kedvenc a hagyományos ételeink közül a gulyásleves, amit fej-fej mellett a lángos és a palacsinta követ, de a paprikás csirke is előkelő helyen végzett a kedvelt magyar ételek listáján.

Erőszakos a budapesti közlekedés

Fővárosunk közlekedését bár inkább erőszakosnak, mégis egyszerűnek és átláthatónak látják a külföldi diákok.

Nem tartják túl zsúfoltnak vagy gyorsnak, és inkább biztonságosnak élik meg. A válaszadók több mint 70 százaléka elsősorban a tömegközlekedést használja, 20 százalékuk leginkább sétál, de vannak olyanok is, akik elsősorban a taxizást vagy a biciklizést választják, ha a városon belül el kell jutniuk valahova.

Sok atrocitás éri őket

A nemzetközi hallgatók budapesti közbiztonságról alkotott képe a tízes skálán inkább az 1-4 között mozog.

Ezt az is magyarázhatja, hogy a diákok 41 százalékát érte már valamilyen atrocitás Budapesten, és 71 százalékuk érezte már hátrányban külföldiként magát valamilyen szituációban.

Nem költenek túl sokat

A külföldről érkezett egyetemisták 29-29 százaléka saját bevallása szerint havonta 50-100 ezer forint között, vagy 100-200 ezer forint között költ pénzt hazánkban.

Mindössze tizedük állítja, hogy 300 ezer forint feletti összeget ad ki országunkban.

Az ételre szánt összeg a diákok többségénél 25-50 ezer forint között mozog, de vannak olyanok is, akik 200 ezer forint felett költenek élelmiszerre, albérletre pedig jellemzően 100-200 ezer forint közötti összeget szánnak havonta.

Ruhákra, valamint szórakozásra viszont nem költenek sokat saját bevallásuk szerint a nemzetközi hallgatók: nagy többségük (72 százalék) kevesebb, mint 25 ezer forintot költ öltözködésre egy hónapban, és szórakozásra is maximum 50 ezer forintot adnak ki.