Ösztöndíjprogramot indít a kormány a keleti nyitás stratégia keretében a felsőoktatás hallgatóinak - jelentette be Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramról tartott sajtótájékoztatón. Mint mondta, ezzel tanévenként mintegy kétezer külföldi hallgatót fogad majd Magyarország a jelenleg már itt tanuló külföldi diákok mellett.

Ennek jegyében várnak hallgatókat Kínából és a Távol-Kelet országaiból, köztük Japánból, Kambodzsából, Szingapúrból és Vietnamból is, továbbá a Kaukázus vidékéről. Ugyancsak várnak fiatalokat a Független Államok Közösségéből, így Üzbegisztánból, Kazahsztánból, Türkmenisztánból, valamint az arab országokból, például Jordániából, Egyiptomból, Libanonból, illetve a Nyugat-Balkánról, elsősorban Macedóniából.

Kapcsolódó

Szijjártó Péter hozzátette: egyeztetnek arról is, hogy a latin-amerikai országokra milyen módon terjeszthető ki az ösztöndíjprogram, valamint tárgyalnak Oroszországgal is oktatási munkatervük megújításáról. Kiemelte, az ösztöndíjprogramban kétoldalú államközi megállapodásokat kötnek a keretszámokról, s ennek során kiválasztják a hallgatókat.

Rámutatott: a távoli országokkal való kapcsolatépítésben fontos szerepet játszik, ha az adott állam vezetői korábban Magyarországon tanultak, mert így az ország melletti elkötelezettségük is magasabb fokú lesz. Példaként említette, hogy a jelenlegi venezuelai pénzügyminiszter, a ghánai külügyminiszter, a Dél-Afrikai Köztársaság parlamentjének elnöke és az algériai mezőgazdasági miniszter is tanult Magyarországon.

Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy a fenti ösztöndíjprogramon kívül Brazília a tudomány határok nélkül elnevezésű program keretében több mint tízezer hallgatót küld külföldre, ebből 400-an magyar egyetemekre, főiskolákra jönnek szeptembertől, és további 600-ra fogadási készségét jelezte Magyarország.

Beszámolt arról is, hogy a King Abdullah-ösztöndíj keretében Szaúd-Arábiából 300-an jönnek tanulni a magyar felsőoktatásba, és megállapodásuk értelmében a jövőben 1500-ra bővítik ezt a kontingenst.

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár elmondta: a külföldi hallgatók nem a magyar hallgatóktól veszik el helyet, ráadásul Magyarországon költik el pénzüket, amivel a gazdaság élénkítéséhez is hozzájárulhatnak.

Kiemelte, magyar diákok és tanárok is kerülnek ki cserepartnerként külföldre a program keretében, és minden ország maga jelöli ki, mely hallgatókat küldi a másik országba. Lehet választani hároméves alapképzést, négyéves képzést, valamint ötéves mesterképzést, illetve doktori iskolai képzést is - sorolta Szijjártó.

Úgy fogalmazott: az itt tanuló külföldiek és cserébe kiküldött magyar diákok "hidat képeznek az országok között", megismerhetik egymás kultúráját. Magyarországon 8-12 hónapos magyar nyelvtanfolyamon vesznek majd részt a külföldiek, kivéve azokat, akik angolul nyelvű kurzusokon akarnak tanulni.

Kiemelte, hogy felmérésük szerint a legtöbb érdeklődő a műszaki, informatikai terület iránt van, ezt követi az agrár-, valamint az egészségügyi (amelyben az ápoló- és szülészképzés is benne van) és a zenei képzés, és a többi magyar szakterület is várja a külföldi hallgatókat.

Közölte: egy hallgató éves összköltsége ösztöndíjjal és kollégiumi ellátással együtt 1 millió és 1 millió 250 ezer forint közötti összeget tesz ki, ami megtérül hosszú távon egyebek mellett abban, hogy a jövőben magyar szakembereket hívnak majd ezek az országok különböző befektetéseikhez.

Egy korábban a kormány számára készült előterjesztés szerint a "Globális nyitás ösztöndíj" keretében közpénzből finanszíroznák a külföldi diákok magyarországi tanulmányait. Szemeszterenként egy hallgató után 1,25 millió forint kiadással számolnak (ez tartalmazná a felvett szak képzési díját, havi 40 ezer forintos ösztöndíjat, doktori képzés esetén havi 100 ezres ösztöndíjat, a diákigazolvány, a kollégiumi vagy albérleti díjat, az egészségbiztosítást és a tankönyvek költségé). "Hároméves felmenő rendszerben 900 fő esetén ez hozzávetőlegesen 4,5 milliárd forint költségvetési kiadást jelent a 2013-2016-os évekre" - idézte a Népszabadság az emberi erőforrások minisztere és a külügyminiszter előterjesztésében készített anyag költségkalkulációját.