Varga Mihály pénzügyminiszter 55 ezer főben limitálta, hogy 2018-ban hány harmadik országbeli, tehát nem EU-s külföldi munkavállalót lehet egyidejűleg foglalkoztatni Magyarországon - derült ki az augusztus 7-i Hivatalos Értesítőből. Ez a szám 2017-ben még 59 ezer volt, míg 2016-ban 49 ezernél húzta meg a kormány a határt. Egy 2015-ös kormányrendelet szerint a nemzetgazdasági miniszter, most már a pénzügyminiszter határozhatja meg, hogy hány harmadik országbeli állampolgár jöhet hazánkba munkavállalási engedéllyel dolgozni.

A Magyar Idők májusban írt arról, hogy mintegy 25 ezer fő kapott tavaly munkavállalási engedélyt Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint. Számuk tízezer fővel haladta meg a 2016-ost, ennek a fokozódó munkaerőhiány lehet az oka. A pontos létszámot ugyanakkor nem tükrözik az adatok, mivel tavaly június óta több hiányszakmában már nincs szükség engedélyre a környező országokból érkezők esetében.

Kapcsolódó

Még tavaly nyáron döntött úgy a kormány, hogy a szerb és ukrán állampolgárokat munkavállalási engedély nélkül is lehet idehaza foglalkoztatni meghatározott hiányszakmákban, például informatikusként, mérnökként vagy programozóként, de ugyancsak kivételt képeznek az épületgépész, járművezető, építőipari szakmunkás, varrónő, asztalos és ápoló képzettséggel rendelkező munkavállalók is. Az engedélymentesség ugyanakkor csak a legfeljebb 90 napig tartó munkavégzésre vonatkozik. A 90 napot meghaladó munkavégzés esetén továbbra is idegenrendészeti vizsgálatra van szükség. Ugyanakkor a menekültek munkavállalását mindez nem érintheti. Hiszen aki megkapja a menekültstátuszt, az automatikusan vállalhat munkát Magyarországon.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján 2016-ban mindössze 10,5 ezer külföldit foglalkoztattak itt, miközben tíz éve még a 20 ezret közelítette ez a szám. A legtöbb külföldi Budapesten és a Dunántúl északi részén dolgozik, a fővárosban több mint 4 ezren. A legtöbben gyári munkások, rakodók és fuvarosok. "A szerb és ukrán munkavállalókon kívül évek óta jelentős számban érkeznek amerikai, indiai, japán és kínai foglalkoztatottak. E nemzetiségek jelenléte 2016 során még meghatározóbbá vált, hiszen a vietnami és thaiföldi állampolgárokkal együtt létszámban már meghaladták a szerb, ukrán és koszovói foglalkoztatottak létszámát" - olvasható az NFSZ 2016-os jelentésében.

Fotó: Kummer János / Napi