Ígéretes év elé néz a magyar utazási irodai szektor. Az előzetes foglalási adatokra támaszkodva valószínűsíthető, hogy árbevétel tekintetében a csúcsévnek számító 2019-es szintjével vetekedhet az idei – nyilatkozta a Napi.hu-nak Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke.

Ehhez persze azt is hozzá kell tenni, hogy a világszerte tapasztalható infláció a turizmus terén is megfigyelhető. Megemelkedett a repjegyek és szállásfoglalások ára is, ennek köszönhetően pedig akár alacsonyabb éves utasszámmal is reprodukálható lehet a 2019-es árbevételi szint.

Válság ide vagy oda: utazik a magyar

Molnár Judit elmondta, a pandémia után már tavaly is jelentős igény mutatkozott a külföldi utakra, idén pedig még nagyobb számban utaznak a magyarok külföldre. Valószínű, hogy tavaly még sokan nem mertek elindulni határon kívülre, és a koronavírus óta most fognak először külföldre utazni.

Az ALDI UTAZÁS megbízásából idén tavasszal készített országos reprezentatív kutatásból is az derült ki, hogy idén mind belföldön, mind külföldön egyértelműen többen terveznek nyaralni, mint egy évvel korábban.

  • Tavaly a gazdaságilag aktív korúak 52 százaléka vett tervbe valamilyen belföldi pihenést, ez az arány pedig idén már 57 százalék.
  • A külföldi üdülést tervezők aránya pedig a 2022-es 23 százalékról idén 29 százalékra nőtt.

A megélhetési válság persze rányomhatta volna a bélyegét az utazási kedvre is, ez azonban nem történt meg.

Válság ide, válság oda: akik korábban is utaztak, azok jellemzően most is megengedhetik maguknak a külföldi nyaralást

– mondta a MUISZ-elnök.

Újra előtérbe kerültek az utazási irodák

Molnár Judit szerint a járványnak lett egy olyan hatása is, hogy sok utast ráébresztett, mennyi minden történhet egy utazás előtt vagy alatt.

„Felértékelődött a biztonság iránti igény, ez pedig azt eredményezte, hogy sokan, akik korábban egyénileg szervezték meg az utazásukat, most visszatértek az utazási irodákhoz” – fogalmazott.

Korábban távol tarthatott egyes utasokat az utazási irodáktól az évekkel ezelőtt időnként előforduló csődök és az ezzel kapcsolatos félelmek. Mára azonban az utazóközönség nagy részében tudatosult, hogy „azok vannak a legnagyobb biztonságban, akik utazási iroda szolgáltatásait veszik igénybe”.

Garanciát jelent ugyanis az utazók számára a vagyoni biztosíték, amelyet minden magyar utazásszervezőnek le kell tennie, pontosan a fizetésképtelenség esetére. „Ugyanezt a biztonságot nem élvezheti az az utas, aki saját maga szervezi meg az utazását, bizony előfordulhat olyan váratlan helyzet, hogy futhat a pénze után” – mutatott rá a szakértő.

Ráadásul a gazdasági élet más területeivel összehasonlítva a csőd nem túl gyakori jelenség a magyar utazási irodai szektorban. A pandémia kezdete óta – amely kimondottan nagy erőpróba elé állította a szektor szereplőit – a  mintegy ezer bejegyzett utazási irodából mindössze tíz kisebb vállalkozás húzta le a rolót.

Horvátország továbbra is tarol

A legnépszerűbb úti célok évek óta változatlanok. Horvátország nagyon népszerű a magyarok körében, az elsődleges úti cél, mert közel van, a határátlépéshez elegendő egy személyi igazolvány. Ráadásul miután év eleje óta a schengeni övezetnek is része, a nagy sorban állások is megszűnhetnek a határnál.

Közvetlenül Horvátország után következik Görögország, Törökország és Olaszország, valamint Spanyolország is. De szintén sokan utaznak Egyiptomba és Tunéziába.

Nyáron különösen a tengerparti pihenések kedveltek, de népszerűek a kulturális körutazások és városlátogatások is, és ismét egyre többen vesznek részt tengeri hajóutakon.

Molnár Judit szerint így volt ez a pandémia előtt is. Összességében tehát úgy tűnik, minden visszaállt a járvány előtti szintre.