Kettősség jellemzi a turisztikai szektorból érkező híreket: a hurráoptimizmustól egészen a lehangoló beszámolókig és az utazási irodák csődjéig. A tisztánlátást nehezíti, hogy néha a tavalyi, néha pedig a 2019-es nyárhoz hasonlítják az idei eredményeket.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) például minden idők legsikeresebb belföldi turisztikai szezonjáról beszél főleg annak köszönhetően, hogy a kereskedelmi és a magánszálláshelyeken 14,9 millió vendégéjszakát töltöttek el a magyarok a nyáron. Ez 25 százalékkal több, mint tavaly - azonban a 2019-es összevetés hiányzik az MTÜ adatközléséből.

Annyit árulnak el, hogy a 2021 nyarán vendéglátóhelyek árbevétele országosan megközelítette a 360 milliárd forintot, ez tavalyhoz képest 25 százalékos, 2019-hez viszonyítva pedig 10 százalékos emelkedés. Ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy sok szolgáltató emelt az árain. Ez alighanem feltűnt minden magyarnak, aki 2021-ben utazást tervezett.

A KSH, kizárólag kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó adata szerint idén idén nyáron a belföldi vendégek valamivel több mint 6 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, amely 11 százalékkal magasabb a tavalyi és 11,6 százalékkal alacsonyabb a 2019-es hasonló időszaki értéknél.

Örülnek a horvátok is

Örömmel vették az idei számokat a horvátok is. Augusztusban például 4,1 millió turista 26,2 millió vendégéjszakát töltött el Horvátországban, amely 65, illetve 57 százalékos növekedés a 2020-as pandémiás időszakhoz képest és csak 13,7, illetve 5,7 százalékkal marad el a 2019-es rekordévhez képest.

Nem minden fenékig tejfel

Eközben az ENSZ Turisztikai Világszervezete által októberben kiadott Világturizmus Barométer szerint - amelyet a Portfolio idéz - koronavírus-járvány hatásai még mindig sújtják a világ turisztikai régióinak jelentős részét, a világ 95 százalékában továbbra is csökken a külföldi turisták száma. Az előrejelzések szerint ez az idei év végéig 4000 milliárd dolláros kiesést okoz majd a világgazdaság számára.

Mit várnak a magyarok?

A Pulzus Kutató - lapunk megbízásából készített - reprezentatív felmérése szerint a magyarok 53 százaléka nem változtatott utazási tervein annak ellenére, hogy az elmúlt napokban egyértelműen romlottak a járványmutatók szerte a világon - sőt Magyarországon a járvány reprodukciós rátája világviszonylatban is rendkívül magasra emelkedett.

A megkérdezettek mindössze 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább belföldi desztinációkat keres, 8 százalékuk, ha utazna is külföldre, az kevesebb időre tervezi, mint a korábbi években. A válaszadók 24 százaléka nem fog utazni egyáltalán, ez azonban nem feltétlenül a koronavírus következménye.

A válaszadók kor szerinti bontásából például az derül ki, hogy a 60 éven felüliek körében sokkal magasabb azok aránya, akik egyáltalán nem fognak jövőre utazni: 39 százalék. Nem meglepő módon csak 32 százalékuk mondta, hogy nem változtat meglévő utazási tervein.

A 18-39 éves korosztály a leginkább derűlátó, 65 százalékuk nem számol a járvány hatásaival.

Az iskolai végzettséget nézve az látszik, hogy minél magasabban kvalifikált valaki, annál inkább utazna 2022-ben. Emögött valószínűleg nagyrészt a jobb anyagi lehetőségek állnak.
Hasonló lehet a magyarázata annak is, hogy a budapestiek terveznek a legnagyobb arányban külföldre utazni, még akkor is, ha nem annyit, mint korábban. Az ő körükben ez az arány 19 százalék, többszöröse a kisebb településen élőkének.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"