Jelenleg 16 ezer magyar diák tanul külföldi felsőoktatási intézményben, legtöbben valamelyik nyugat-európai egyetemen. A 2021-es és 2022-es tanévben 2016-hoz képest 20 százalékkal emelkedett a külföldön tanuló magyar diákok száma – mondta Lévai Balázs, az Engame Akadémia ügyvezetője. Évről évre 4-5 százalékos emelkedést tapasztalnak.
Mindeközben Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai felsőoktatásban tanuló diákok száma stagnál, 280 ezer fő körül alakul már évek óta.
Az összesített számok mögé nézve azonban kiderül,
hogy a nappali tagozaton tanuló magyar diákok száma mindössze 1,9 százalékkal nőtt, alacsonyabb mértékben, mint a külföldi továbbtanulást választók aránya, ahol egy év alatt 7,2 százalékos emelkedést tapasztalnak
- mondta Lévai Balázs.
Ezért mennek külföldre
A külföldön tanulás legfőbb okai között a diákok a magasabb színvonalú képzést, a későbbi jobb karrierlehetőséget, a függetlenedést, a nyelvtudás megszerzését és a modernebb tanulási módszereket nevezték meg.
Sokáig Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság volt a legnépszerűbb célország, de a brexit miatt a szigetország elveszítette előkelő helyét, mivel már nem ugyanazok a feltételek vonatkoztak az uniós, így a magyar diákokra sem, mint azokra, akik az Európai Unión kívülről érkeznek - mondta Lévai Balázs.
Hangsúlyozta: a külföldi egyetemre készülő diákok felkészítésében három fontos dologra koncentrálnak, a pályaorientációra, a készségfejlesztésre és a használható angoltudásra.
A legnépszerűbb célországok a 2022-ben érettségizettek között, akik az Engame Akadémia felkészítőire jártak, Hollandia, Írország, Magyarország, az Egyesült Királyság, Ausztria, Dánia és Németország voltak. A tengerentúlra merészkedőknél esetében pedig az Amerikai Egyesült Államok mellett Kanada, Ausztrália, Japán és Abu Dhabi is szóba jöhet.
A szigetországban a 2022-es tanévre 71 százalékkal csökkent a magyar hallgatók létszáma, amíg a 2021-ben 1100-an jelentkeztek, az idei évben már csak 315-en próbáltak valamelyik brit egyetemre bekerülni.
Ennek főleg az az oka, hogy nemzetközi tandíjat kell fizetni, megszűnt a diákhitel és tanulói vízumra van szükség - sorolta a szakember.
Hollandia lett a favorit
Lévai Balázs szerint a holland egyetemek kerültek a rangsor elejére, hiszen egy év alatt 34 százalékkal emelkedett a diákok száma.
Míg 2020-ban 1479-en, 2021-ben már 1979-en tanulhatnak Hollandiában.
Példaként elmondta, hogy évente 2168 euró körül alakul a tandíj (800-900 ezer forint) kilenc egyetemük van a top 200-ban, és hatalmas az angol nyelvű képzések választéka. Ugyanakkor problémát jelent a lakhatás ezért, aki Hollandiában szeretne tovább tanulni az szerezzen be egy sátrat - javasolta.
Az a diáktömeg, amelyik eddig Angliában szeretett volna tanulni, most Hollandiát választja, gyakorlatilag megszállták Amszterdamot a diákok, ezért az egyik legnagyobb diákszövetség azt kérte a holland kormánytól, hogy vágják meg az angol nyelvű képzések számát, így csökkentve a külföldi hallgatók létszámát.
Dánia és Írország is népszerű, főleg azért mert nincs tandíj a felsőoktatásban. Tavaly 1207 magyar diák tanult a skandináv országban, de itt is változás várható, mondta Lévai Balázs, mert már most négyezerrel kevesebb angol nyelvű képzési hely van, mint egy évvel korábban. Írországban tavaly 86-an tanultak, 2020-ban pedig 76-an.
Akik Németországot és Ausztriát választják, azok szintén ingyenes felsőoktatással találkozhatnak, viszont kevés az angol nyelvű képzés. 2020-ban 3300-an tanultak Ausztriában és 2600 diák választotta Németországot.
Kérdésre válaszolva Lévai Balázs elmondta: jellemző, hogy aki külföldön szeretne továbbtanulni, az valamelyik magyarországi egyetemre is beadja a jelentkezését. Az Engame Akadémiára évente 300 diák jár, több mint 90 középiskolából vannak tanulóik. Ez előző tanévben az akadémia 102 diákja 365 felvételi ajánlatot kapott, jellemzően egy-egy diák 3-4 helyre is pályázik, és mindenkit felvesznek valahova.
Egy korábbi kutatásuk szerint, melyben 500 diákot kérdeztek meg arról, hogy milyen céljai vannak a külföldi tanulás után, a tanulók egyharmada azt mondta, hogy külföldön szeretne maradni, egyharmada a diákoknak hazajön, egyharmaduk pedig bizonytalan volt.