A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Ágazati szakértők szerint azért nincs előrelépés a magyarországi fehérjeprogram megvalósításában, mert még az alapvető kiindulási pontokat sem rögzítették. Magyarországon több mint húsz éve állandó téma a program megvalósítása (ami javítaná az állatok takarmányozását, illetve enyhítené a szójaimport-függőséget), eddig azonban nem sok előrelépés történt − bár a törekvés része a nemzeti vidékstratégiának, illetve Magyarország csatlakozott az osztrák kezdeményezésű, Duna-menti génmódosítás (gmo)-mentes szójatermesztést propagáló programhoz is.
Egyelőre azt sem tudni, hogy az ország mely területein lenne ideális a termesztés, milyen növények és azon belül mely fajták lennének a legalkalmasabbak − az elmúlt húsz évben alig jutott pénz a szükséges tudományos kutatásokra, nemesítőmunkára.
Az MTA martonvásári kutatóintézete foglalkozik szójanemesítéssel is, a feldolgozói háttér azonban hiányzik Magyarországon, az itthoni termelés kevés ahhoz, hogy gazdaságosan üzemeltethetővé tegyen egy üzemet, amihez legkevesebb 100 ezer tonna szójababot kellene feldolgozni. Az itthoni szójabab-vetésterület ingadozó, a hektáronkénti terméshozam 2,2−2,3 tonna. A szójaterület nagyságát, a terméshozamokat alapvetően gazdasági, területadottsági és éghajlati viszonyok befolyásolják. Idén mintegy 40 ezer hektáron vetettek szójababot Magyarországon, a termőterület harmada Baranyában van, a termés jelentős része − többnyire nemzetközi hátterű felvásárlók közvetítésével − exportra kerül. Az exportált mennyiséget általában az aktuális nemzetközi szójabab- és szójadara-, illetve növényolajárak, valamint az árfolyam határozza meg. A 2012. évi termésű szójabab ára a tonnánkénti 150 ezer forintot is elérte.