A kiállítást március 7. és 10. között tartották a japán fővárosban, ahol a Gyulahús már másodszor mutatkozott be az Agrármarketing Centrum támogatásával. Daka Zsolt kifejtette: a japánok főként a paprika nélküli, marhából készült, édesebb ízvilágú csemegeszalámit kedvelték, amely a magyar piacon is csak nemrég jelent meg. A kínai és dél-koreai érdeklődők viszont a paprikás, csípős kolbászokat is szívesen fogyasztották, sőt elmondásuk szerint lehetnének akár még csípősebbek is.

Konkrét kereskedelmi megállapodást egyelőre nem sikerült kötni, a japán üzletemberekkel akár 3-4 évbe is telhet, mire sikerül kiépíteni a számukra elengedhetetlenül fontos bizalmat - jelezte a vezérigazgató.

Daka Zsolt elmondta, hogy a tavalyi Foodex-részvétel után megkezdték a japán piac számára egy virsliféle kifejlesztését, ennek további alakításáról is egyeztettek egy komoly japán érdeklődővel. A terméket kifejezetten a japán piacra vezetnék be - válaszolta az MTI kérdésére az ügyvezető. (Ki nem találná, hogy mi lesz a madárinfluenzás csirkéből.)

A távol-keleti régióban jelenleg Hongkongba szállítanak éves szinten körülbelül 10 tonna gyulai kolbászt, reményeik szerint ezt a mennyiséget is tudják növelni a közeljövőben.

Vietnámba már sikerült állategészségügyi engedélyt szerezni, Szingapúr esetében ez folyamatban van - tette hozzá. A kínai piaccal kapcsolatban akadályként említette, hogy a jelenlegi megállapodások szerint oda Magyarország sertéshúskészítményt nem, csak sertéshúst exportálhat; ennek a módosításán dolgoznak jelenleg kormányzati szakemberek.

Kónya István (Fidesz) alpolgármester arról beszélt, hogy a cég stabilitásához volument kell növelni, amihez új piacokat kell találni. "Kellő reményt" ad számukra, hogy Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos jelezte, jövőre is részt vehetnek a japán kiállításon.

Az MTI kérdésére válaszolva Daka Zsolt elmondta, hogy egyelőre nem érzik, hogy a madárinfluenza miatt elrendelt baromfiimport-korlátozások hatására megnőtt volna az érdeklődés a sertéshúskészítmények iránt a távol-keleti országokban.

A 250 dolgozót foglalkoztató Gyulahús Kft. árbevétele tavaly elérte az 5 milliárd 300 millió forintot a 2015. évi 5 milliárd 44 millió forint után. Az árbevétel-növekedés mögött volumennövekedés áll, közel 480 tonnával több terméket gyártottak tavaly, mint egy évvel korábban.

A 2015-ben még félmilliárd forintos nyereség viszont várhatóan némileg visszaesik, tavaly ugyanis többet fordítottak marketingre, és az év második felében az alapanyagok drágulása is éreztette hatását - fejtette ki az ügyvezető igazgató.

A vállalat idén is 4-5 százalékos árbevétel-bővülést szeretne elérni, emellett kétszáz millió forintos technológiai fejlesztést terveznek.

A Gyulahús Kft. megkapta a Gyula Városáért kitüntetést, amelyet a cég vezetői szerdán, március 15. alkalmából vehettek át.