Elérte Magyarországot is a német frász?

Az új makrogazdasági adatok igazolni látszanak azokat várakozásokat, miszerint a magyar gazdaság az olykor meglepően jó teljesítményt követően mégsem tudja a német gazdaság, elsősorban az autóipar nehézségeitől függetleníteni magát.

Augusztusban a külkereskedelmi többlet a maga 32 millió eurójával lényegében eltűnt, ezzel minden bizonnyal szoros összefüggésben az ipari termelés is mindössze 0,3 százalékkal nőtt. Az augusztus amúgy sem tekinthető a gyártás szempontjából kiugró időszaknak az erre az időszakra eső leállások miatt, ezúttal viszont még számos más tényező is alakítja a statisztikai adatokat és az ezekből adódó kilátásokat.

Az ipari termelés esetében sok, ellentmondásos információ olvasható ki. A nyers, minden időszakos hatást is magában foglaló adatok alapján negatívba fordult júniusra a 9 százalék feletti májusi érték. Ezt követően komoly meglepetés volt, hogy éves összevetésben júliusban 12 százalékkal nőtt a termelés, miközben ennek a nemzetközi folyamatokat látva különösebb megalapozottsága nem volt. Leginkább azért lepte meg a szemlélőket az adat, mert Németország, legfontosabb autóipari beruházónk közben lényegében recesszióban van. Az augusztusi, 0,3 százalékos, ezúttal negatív meglepetést okozó adat tűnhet a hullámzást követően a reális értéknek.

Ezt a hektikusságot stabilabban követte le a külkereskedelmi mérleg, amiben a többlet tendenciózus csökkenést mutat. Az év első nyolc hónapjára vetített plusz a KSH adatai szerint 2016 óta kiszámíthatóan csökken, az akkori 6,5 milliárd euróról idénre nagyjából megfeleződött. Ebben benne van a belső fogyasztás élénkülésével járó importtöbblet is, azonban az export önmagában hasonló ütemű csökkenést mutat az egyes évek augusztusi adatait összevetve.

Nem tiszta a kép

A mostani adatok megítélése mindenképp vegyes marad. A Pénzügyminisztérium és a lapunknak nyilatkozó elemzők is úgy ítélték meg a nyáron, hogy a magyar ipar még kitarthat, akkor is ha a németek vergődése folytatódik. A hazai, és a térség más országainak termelése még most is olcsónak tekinthető a nyugatihoz képest, így itt nem, vagy legalább is csak legvégső esetben veszik vissza termelést. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is hasonlóan vélekedik, ezért számol továbbra is élénk beruházási mutatókkal, noha nagyberuházóink, ismételten leginkább Németország, nem áll jól.

Amennyiben abból indulunk ki, hogy mostanra jött el az elemzők és a gazdasági kormányzat által is várt begyűrűzése a német nehézségeknek, akkor a kilátások nem feltétlenül rosszak. A német ipari termelés a várt zsugorodással szemben, ha minimálisan is, de 0,3 százalékkal bővülni tudott augusztusban. Az idei nulla körüli német stagnálás után már 1 százalékot közelítő növekedést várnak különböző elemzők a német gazdaságban, amiben jelentős súlya lenne az ipari termelés újraélénkülésének.

Nincs minden veszve

Mindezt rövidtávon nem feltétlenül támasztják alá a különböző bizalmi mutatók, ráadásul a német ipar ki van szolgáltatva a nemzetközi kereskedelmi háború esetleges fokozódásának.

Viszont vannak komoly tartalékok is. Az Európai Központi Bank ismét gazdaságélénkítésbe kezdett, alacsony kamatokkal és eszközvásárlással. Amennyiben ez nem érné el a hatását, a német kormányzat is elkezdett engedékennyé válni, nem elképzelhetetlen, hogy felhagy az eddigi vasszigorral, és a költségvetés terhére hoz gazdaságtámogató lépéseket, mint ahogy erre a napokban több jelentősebb gazdasági érdekvédelmi szervezet és kutatóintézet is felszólította.

mondta Peter Vanden Houte, az ING eurozónával foglalkozó vezető közgazdásza.

Amennyiben ezek a várakozások megvalósulnak, az mindenképp biztató a hazai autógyártó vállatoknak és beszállítóiknak is. Jövőre 3,5 és 4 százalék közötti növekedést várnak a különböző szakértők a hazai gazdaságban. Egy megtámogatott német gazdasággal az ipar és a külkereskedelem is felfelé húzhatja az értéket.