Ha globálisan nézzük, nem lenne ildomos a magyarokat fogyasztási mániával vádolni karácsonytájt: a fejlett országokban az egy főre jutó ajándékköltések a sokszorosát teszik ki a hazainak.

A PwC legutóbbi, 2014 decemberi felmérése szerint - amelyből Magyarország sajnos, vagy szerencsére, de kimaradt - az írek a legnagyobb ajándékozók a világon. A szigetországban 2013 karácsonya előtt átlagosan 1200 dollárt költöttek fejenként a meglepetésekre. (Bár, a dollár azóta elszállt a forinthoz képest, ez a zöldhasú akkori átlagos árfolyamát nézve, több mint 260 ezer forintot tesz ki. E mellett, a nálunk átlagosnak számító 20-40 ezer forint körüli fejenkénti ajándékkosarak megmosolyogtatóak).

Szintén nagy ajándékozók voltak a britek ezer dollár/fő feletti költésekkel, míg a harmadik amerikaiak "csak" 780 dollár körüli értékben költöttek egy-egy szerettük ajándékaira. Az angolszász nagyzolásánál talán pontosabb összevetést kínál a német (520 dollár) és az olasz (460 dollár) adat. Velünk egy szinten, de inkább visszafogottabban költöttek viszont az oroszok: ott az ajándékkosár értéke 93 dollár/fő volt.

Nekünk még ezért is meg kell küzdeni

Idehaza karácsonykor a legnagyobb fejtörést a megfelelő ajándék kiválasztása és annak ára okozza: a válaszadók 42 százaléka számára kérdés, hogy miből tudja fedezni a szükséges kiadásokat - derül ki a CIB Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet közös felméréséből. Itt kiolvasható az is, hogy a fogyasztók 48 százaléka számára az év anyagilag legmegterhelőbb hónapja a december.

Hasonlóan borús helyzetet tükröz, a Cofidis Hitel Monitor, amely szerint a megkérdezettek 82 százaléka egyáltalán nem tud a havi alapkiadásain túl másra költeni, míg 56 százalékuk érzi úgy, hogy rosszabb lett anyagi helyzete az év első feléhez képest. Ráadásul nőtt azok száma, akik úgy gondolják, hogy anyagi helyzetük az idei év végére romlott a tavalyi hasonló időszakkal összehasonlítva (33 százalék).

A CIB szerint egy magyar háztartás átlagosan 90 ezer forintot fordít ajándékokra, és további 42 ezer forint kiadása kapcsolódik még az ünnephez. A 18-69 évesek közel 60 százaléka 10-50 ezer forint közötti összeget, szándékozik ajándékra költeni, amely átlagosan 29 ezer forintot, míg az összes kiadást nézve 43 ezer forintot jelent - rajzolódik ki a Cofidis adataiból. (A költések mediánja, nagyjából hasonló, fejenként 30 ezer forintnyi ajándékkosarat tükröz a CIB-nél.)

A lakosság nagy többsége aktuális jövedelmét (82 százalék) és korábbi megtakarításait (35 százalék) is felhasználja a karácsonyi költségek fedezéséhez, hitelt mindössze 5 százalékunk venne fel.

A nagy tolongás azért nem marad el

A lakosság nagy része azért, ha sziszegve is de kigazdálkodja a karácsonyi pluszkiadásokat - ezt jelzi legalábbis előre az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Úgy tervezik, a decemberi kiskereskedelmi forgalom 5-6 százalékkal bővülhet, így a tavalyi 907 milliárd után, az idén 940-950 milliárd forintos lehet a költekezés.

Hozzá kell tenni, hogy a bővülésben a legnagyobb részarányt már egy ideje az üzemanyag-kiadások hasítják ki - e fronton a csökkenő árak igen nagyot dobnak a forgalmon. Ezzel együtt az idei karácsonyi ajándékkosár nagyjából akkora lehet, mint a tavalyi: decemberben 170-180 milliárd forint körül alakulhat az a költség, amelyet közvetlenül az ünnepekre szánunk, míg csak az ajándékokra mintegy 80-90 milliárd forint mehet el az OKSZ becslése szerint.

Mi történt a zuhanás óta?

A 2015-ben várható decemberi költekezés értékben már felülmúlhatja a pénzügyi válság előtti legerősebb "békeév", a 2006-os szintjét, ám a megvásárolt árumennyiség tekintetében még mindig nem éri el azt. Kilenc évvel ezelőtt decemberben 765 milliárd forint értékben vásároltak a magyar fogyasztók, amely bár kisebb az idén tervezett 950 milliárdnál, az áruvolument tekintve még mindig csak 98,6 százaléka az akkorinak.

S, ha csak az ajándékköltést nézzük: akkor körülbelül 80 milliárd forint értékben kerültek a javak a fa alá, ehhez képest idén még értékben sem lesz mérhető változás. Persze nem szabad elmenni a mellett, hogy 2006-ban a költekezéseket jelentősen megdobták az akkor még mannaként fogadott hitelek is.

A visszaesés ugyanakkor itthon korántsem volt akkora, mint a krízis gócpontjaiban: Görögországban például az egy főre jutó karácsonyi költések lefeleződtek 2007 óta, s ott még a nálunk tapasztalt felépülésnek sincs jele.

Mi lesz a legnépszerűbb?

Bár a Black Friday adaptációja meghosszabbította a bevásárlási szezont, a karácsonyi forgalmat ez nem fogja felfújni. Műszaki cikkeket ugyanis a hazai fogyasztók kisebb arányban ajándékoznak. A vásárlási lista élén továbbra is a könyv áll, a nagyságrendi eltérés az áruházak forgalmából is kiolvasható: míg az Extreme Digital a karácsony előtti három hétben realizálja éves bevétele 15 százalékát, addig Librinél ugyanezen időszakban az évi forgalom 25 százaléka ömlik be.

A CIB és a GfK felmérése szerint a fogyasztók körülbelül 60 százaléka kedveskedik könyvekkel, míg 63 százalékuk kozmetikumot és 52 százalékuk ruhaneműket (is) ajándékoz. A listán 43, illetve 38 százalékos aránnyal az édességek és a játékok állnak a dobogó alatt, míg az alkoholos italok is előkelő helyen szerepelnek 32 százalékkal.