Az egyetemi klinikákkal együtt június végén a  kórházak tartozásállománya 70,7 milliárd forint volt, mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ)főtitkára az Economxnak. Hozzátette: egy hónappal korábban, május végén az összes egészségügyi intézmény tartozása elérte a 83 milliárd forintot is.

A magas kintlevőségek miatt év közben elindult egy jelentős kórház-konszolidáció. Május végéig egy 63,4 milliárdos adósságrendezés zajlott le, július végéig pedig egy újabb, 41 milliárdos konszolidáció van folyamatban, fogalmazott az OSZ főtitkára. A konszolidációs folyamatok persze valamelyest éreztették az adósságcsökkentő hatásukat, mondta lapunknak a szakember.

A Magyar Államkincstár (MÁK) legutoljára közölt adatai szerint június végén 48,5 milliárd forint adósság halmozódott fel a kórházakban, ebben az adatsorban nem szerepelnek a modellváltó orvosegyetemek, melyek adóssága június végén meghaladta a 22,2 milliárd forintot is. Ennek a két számnak az összege 70,7 milliárd forint.

Rásky László szerint szinte minden beszállítónak tartoznak az intézmények, nincsenek kivételes helyzetű cégek.

Az OSZ tagvállalatainak többsége arról számolt be júliusban, hogy bár történtek kifizetések, de ezek már szépségtapasznak sem nevezhetők

– fogalmazott a szakember.

Az OSZ újabb adósságrendezésben bízik

Arra a kérdésre, hogy mire számítanak ősszel az orvostechnikai beszállítók Rásky László azt mondta, hogy figyelembe véve a költségvetés helyzetét, már az is nagy eredmény lesz, ha a kormány nem engedi, hogy újra 100 milliárd forint közelébe érjen az adósság.

Ehhez pedig szeptember, október magasságában és az év végén is újabb adósságrendezésre lesz szükség. 

Az OSZ becslései szerint a tartozások 70 százaléka orvostechnikai beszállítók felé áll fenn. A vonatkozó jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy az intézményeknek milyen sorrendben kell kiegyenlíteniük a tartozásaikat. Májusban a 2023. december 31-én legalább 60 napja fennálló kintlévőségek, júliusban pedig az április 30-án legalább 60 napja fennálló tartozások jelentették az alapot –, és ezt a kórházak be is tartják.

Rásky László szerint az más kérdés, hogy a legtöbb intézmény nem kapja meg a megfelelő forrást, ezért a jogszabályban meghatározott „minimum programot” sem tudják teljesíteni.

Így néz ki néhány nagyobb kórház tartozásállománya június végén:

  • a Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház és Rendelőintézet a május végi 0,8 milliárd forint után, június végére 1 milliárd forint feletti tartozást halmozott fel;
  • az Uzsoki Utcai Kórház a május végi 1 milliárd forintról pedig 0,6 milliárdra dolgozta le a kintlévőségeit;
  • az Országos Onkológiai Intézetben egy hónap alatt 1,2 milliárd forintról 1,3 milliárdra nőtt a tartozás;
  • a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Oktatókórházban 3,4 milliárd forintról 2,2 milliárd forintra csökkent a tartozás;
  • a Honvédkórházban 1,7 milliárd forintról pedig 1,4 milliárdra mérséklődött a kintlévőségek aránya;
  • a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben 1,8 milliárdról 1,7 milliárdra csökkent a kintlévőségek összege;
  • a Győr-Moson-Sopron megyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban 1,6 milliárd forintról 1,5 milliárdra,
  • a Jász-Nagykun-Szolnok-Vármegyei Hetényi Géza Kórházban pedig 1,1 milliárd forinton stagnál a tartozások összege. 

Az egyetemi klinikák tartozásállománya június végén: 

  • Semmelweis Egyetem: 1,9 milliárd forint;
  • Debreceni Egyetem: 9,2 milliárd forint;
  • Szegedi Tudományegyetem: 5,8 milliárd forint;
  • Pécsi Tudományegyetem: 5,3 milliárd forint;

Az OSZ főtitkára beszélt arról is lapunknak, hogy a Belügyminisztériumban  van egy Kórházi Adósságkezelési Munkacsoport, amiben nem csak a kórházi orvostechnikai beszállítói szervezetek, de az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), a  Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) is részt vesz. A munkacsoport azért jött létre, hogy megoldást találjanak az intézményekben folyamatosan újratermelődő adósságok megállítására. A tárgyalások zajlanak, de egyelőre nincs még konszenzusos javaslat. Ráadásul, ha lesz, arra természetesen a Pénzügyminisztériumnak is rá kell majd bólintania, mondta a főtitkár.

Valamicskét segített a kórházak helyzetén, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz kerültek feladatkörök, de ez nem jelentős, a korábbi havi 20 milliárd forintos emelkedést mára 12-13 milliárd forintra tudták csak leszorítani. Rásky László szerint tulajdonképpen annyi történt, hogy az állami szereplőket, mint például a közműszolgáltatókat és az üzemeltetés jelentős részét végző üzleti entitást (B+N Zrt.) kiemelték a kockázati körből, tehát a teljes kockázatot az államtól és a kormánytól független gazdasági szereplők, beszállítók viselik.

Alacsony a hazai beszállítók aránya

Beszélt arról is, hogy az innovációs tevékenységek megtorpantak, ez a hazai vállalkozások egyik legnagyobb problémája a nem fizetésen és azon túl, hogy a magyar gyártók beszállítói részaránya rendkívül alacsony csupán 13 százalékot éri el a hazai egészségügyben.

Valamint az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos uniós jogszabálynak (MDR rendeletnek) való megfelelés is rengeteg anyagi és humánerőforrást igényel, ez egyébként általános probléma egész Európában, fogalmazott Rásky László.

Kiemelte, hogy miközben Lengyelországban az ottani hazai vállalkozások MDR-megfeleltetési költségeinek 70 százalékát  kifizeti a lengyel állam, Magyarországon a MediKlaszter, – ami olyan gazdasági társaságok, intézmények hálózata, akik profitorientált vagy non-profit alapon a magyar egészségügyi műszerek, termékek  fejlesztésével-, gyártásával, értékesítésével, és szolgáltatásokkal foglalkoznak, és szakmai-tudományos támogatást nyújtanak, – hiába nyújtott be egy 30 milliárd forint forrásigényű javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A tárcától azt a választ kapták, hogy erre „nincs pénz” a magyar költségvetésben.