A tíz évvel ezelőtti, tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőeljárásban eredetileg 15 ember ellen emeltek vádat, letöltendő szabadságvesztéssel jogerősen a három vezetőt sújtották, ők kérték az ügyben a felülvizsgálatot.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. volt vezérigazgatója, a cég volt műszaki vezérigazgató-helyettese valamint az egykori hidrátgyártási üzemvezetője jelenleg is töltik szabadságvesztésüket, a Kúria nyilvános ülésébe távmeghallgatással kapcsolódtak be a kecskeméti és a szombathelyi büntetés-végrehajtási intézetből.

A Kúria szerint nem történt kiküszöbölendő eljárási hiba az ügyben, az eljáró bírák a hatályos szabályok szerint jártak el - írta az MTI. Nem alapos az az indítvány sem, amely elfogultság miatt több bíró kizárására irányult, összeférhetetlenség ugyanis nem merült fel.

A legfőbb bírói fórum vizsgálta a vádlottak gondatlanságának, illetve szándékos magatartásának kérdését is. A bíró kifejtette: a közveszélyokozás akkor is megvalósult volna, ha a tározóban nem mérgező anyagot tárolnak ilyen mennyiségben, hanem tiszta vizet, ugyanis maga a gátak közé szorított anyagmennyiség kiszabadulása, az áradat ereje már alkalmas a közveszély okozására.

A vezérigazgató kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása azért tekinthető szándékosnak, mert nemcsak megvalósult a közveszélyokozás, de azt fokozta a kiömlött anyag mérgező lúgossága, amit a vezérigazgató elsőként bagatellizált, veszélyességét a szappan lúgosságának négyszeresében határozta meg. Hozzátette: mindez azonban nem jelenti, hogy a vezérigazgató akarta volna az emberek halálát, a környék pusztulását.

Magyarország legnagyobb, tíz emberéletet követelő ökológiai katasztrófája tíz éve, 2010. október 4-én történt. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Mal Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja, a kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és a mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.

A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett. Az érintett három településen több mint háromszáz ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó- és ingatlanvagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki.

A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember - a cég vezetői és több alkalmazottja - ellen, a vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel.

A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án meghozott elsőfokú ítéletében bűncselekmény hiányában mind a tizenöt vádlottat felmentette. A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte, az új eljárásban a Győri Törvényszék 2019. február 4-én első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, kettőt - a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét - letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy pénzbüntetést, egy pedig megrovást kapott. A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosította az elsőfokú ítéletet, három vádlottat letöltendő szabadságvesztéssel sújtott.

A táblabíróság jogerős ítéletével az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának büntetését két és fél évről négy év börtönbüntetésre súlyosította közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodási rendjének megsértése miatt.

A másodrendű vádlott, D. József Bálint, a cég egykori műszaki igazgatója büntetését két évről három évre, az ötödrendű vádlott, D. József, a cég egykori hidrátgyártási üzemvezetőjének felfüggesztett büntetését két és fél év végrehajtandó börtönbüntetésre súlyosította, szintén közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.

A felülvizsgálati eljárásban az egykori vezetők védői az ítélet törvényességét támadták, továbbá a megismételt elsőfokú eljárás módját. Beadványukban a három elítélt felmentését vagy hatályon kívül helyezést, új eljárás lefolytatását kérték, ám a Kúria nem adott helyt ennek.