A Kúria gazdasági tanácsa egy egyedi ügyben meghozott határozatában a fogyasztói kölcsönszerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétellel kikötött kezelési díj és folyósítási jutalék tisztességtelensége vizsgálatának szempontjairól döntött.

Az ügy előzménye, hogy egy pénzügyi szolgáltató devizaalapú kölcsönszerződés alapján 16 516 euró kölcsönt nyújtott az adósoknak évi 5,4 százalék kamat, 2,4 százalék kezelési költség (8,47 százalék THM) kikötése mellett 240 hónap futamidőre. A szerződés folyósítási jutalékként 40 000 forint megfizetését írta elő. A felperes adós keresetében - egyebek mellett - a kezelési költséget és a folyósítási jutalékot tartalmazó szerződéses rendelkezések érvénytelenségének megállapítását, az alperes a kereset elutasítását kérte.

Kapcsolódó

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította a folyósítási jutalékot tartalmazó szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét, és elrendelte a 40 000 forint folyósítási jutalék előtörlesztésként történő beszámítását a felperes tartozásába, ezt meghaladóan a kereseti kérelmet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A Kúria a felperes és az alperes felülvizsgálati kérelmeiben megjelölt jogszabálysértésekre tekintettel előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-621/17. számú ügyben 2019. október 3-án meghozott ítéletében értelmezte a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv vonatkozó cikkeit.

A legfelsőbb bírósági fórum az EUB ítéletében kifejtett szempontrendszert követve, azt értelmezve részítéletet hozott. A jogerős ítéletet a kezelési költségre vonatkozó rendelkezés tisztességtelenségének megállapítása iránti részében az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A Kúria abból indult ki, hogy a per tárgyát képező szerződéses feltételek (amelyek egyértelműen rögzítették a kezelési költség mértékét, a fizetési kötelezettség időtartamát, időpontját, a folyósítási jutalék mértékét, fizetésének időpontját) jellemzően megfeleltek az átláthatóság követelményének.

A Kúria mind a folyósítási jutalék, mind a kezelési költség tekintetében úgy foglalt állást,  hogy ezek nem a pénzügyi intézmény által nyújtott főszolgáltatás ellenszolgáltatásai, így azokra vonatkozóan az EUB iránymutatásainak megfelelően vizsgálandó a jóhiszeműség és az egyensúly (arányosság) elveinek megvalósulása.

A folyósítási jutalék tisztességtelensége kapcsán a Kúria rögzítette, hogy a konkrét perbeli esetben semmi nem támasztotta alá, hogy a bank ezért milyen szolgáltatást nyújtott a felperesnek. A beazonosítható szolgáltatás nélküli díjfizetési kötelezettség nem átlátható, sérti a jóhiszeműség követelményét, és jelentős egyenlőtlenséget is okoz a felek között, ezért tisztességtelen.

A kezelési költség tekintetében nem volt vitatott, hogy azért az alperes szolgáltatást nyújtott. Az eljárt bíróságok azonban érdemben nem vizsgálták, hogy a kezelési költségre vonatkozó szerződéses rendelkezés eleget tesz-e a jóhiszeműségre, illetve az egyensúlyra (arányosságra) vonatkozó, az EUB ítéletéből következő szempontoknak. Az ezen elvek teljesülésének megítéléséhez szükséges adatok, tények nem álltak rendelkezésre, ezért a felülvizsgálati eljárásban e körben nem lehetett megalapozott döntést hozni - mutatott rá a Kúria.

A Kúria az új eljárásra vonatkozóan meghagyta az elsőfokú bíróságnak, hogy vizsgálja meg a jóhiszeműség és egyensúly (arányosság) feltételeinek együttes teljesülését. Az alperesnek azt kell elsődlegesen bizonyítania, hogy a kezelési költség felszámításával (a kamat és a kezelési költség mértékére tekintettel) nem alakult ki a felperes terhére jelentős egyenlőtlenség. Ezt elsődlegesen a szerződéskötéskori piaci kamatok figyelembevételével lehet megállapítani. A piaci kamat megállapításához támpontot nyújthat az olyan hasonló kondíciókkal (például pénznem, futamidő, kockázati besorolás) rendelkező kölcsönszerződésekben felszámított átlagos kamatmérték, amelyekben nem kötöttek ki kezelési költséget, a kamat és a kezelési költség együttes átlagos mértéke, valamint a THM mértéke.