Az új polgári perrendtartás (Pp.) tavaly január elsején lépett hatályba. Az új szabályozás a korábbinál gondosabban, körültekintőbben összeállított keresetlevelet vár el a felektől. Ha pedig egy felperesi kereset az új szabályoknak nem felel meg, a bíró további, érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Ugyanakkor már az eddigi visszajelzésekből érzékelhető, hogy nem egységes a keresetlevelek elutasításának bírói gyakorlata, ami jogbizonytalansághoz vezethet - idézi az MTI a bírót.

Az új eljárásrend életbe lépésétől, tavaly év elejétől jelentősen csökkent - az első félévben mintegy harminc százalékkal, de még a második félévben is mintegy húsz százalékkal - az érkező polgári ügyek száma. Ebből önmagában még messze nem következik, hogy az új Pp. rossz, ellehetetleníti a bírósághoz fordulás jogát, hiszen a szoros határidejű, rövid időn belül megindítandó ügytípusok esetében - mint amilyenek a sajtó-helyreigazítási perek vagy például a távoltartási ügyek - nem érzékelhető, hogy csökkent volna az új ügyek száma, tehát, ahol muszáj volt, ott megindították az eljárásokat. Ám az is kétségtelen, hogy az ötéves általános elévülési időre figyelemmel, ahol lehet, a jogi képviselők és ügyfeleik kicsit kivárnak a perindítással, megfontoltabbak lettek - mondta.

Az elemző csoport egyik hipotézise, hogy a keresetek visszautasításának száma nőtt, amiben a túlságosan szigorú bírói jogértelmezés is szerepet játszhatott. Kezdetben a visszautasítás indokai között szerepelt többek között a keresetlevél bevezető, érdemi és befejező részeinek hibás sorrendje, vagy a három alapvető kellék - a tényalap, a jogalap, valamint a határozott kérelem, hogy mit vár a felperes a bíróságtól - nem megfelelő megjelölése, de előfordul, hogy a felperes még saját azonosító adatait sem közli megfelelően - ismertette a bíró.

Az új szabályok értelmezése tehát a jogalkalmazóknak és a jogkereső közönségnek egyaránt okoz nehézséget. Ezek feltárását célozza a napokban munkába álló új kúriai joggyakorlat-elemző csoport, amely a keresetlevelek visszautasításának gyakorlatát vizsgálja. Az elemzőcsoport nem titkolt szándéka, hogy hangsúlyozottan a törvény keretei között maradva a nagyon szigorú, "betűbírói" megközelítéstől egy kicsit megengedőbb értelmezés felé mozdítsa el a joggyakorlatot.

Az elemző csoport várhatóan ezernél több elutasító döntést vizsgál majd át: minden megyében, valamint a fővárásban ötven-ötvenet, járásbírósági és törvényszéki ügyeket egyaránt. A csoport munkájában kúriai és alsóbb fokú bírák mellett részt vesz az ügyvédi kar és az ügyészség képviselője, egyetemi professzor és olyan elméleti szakember, aki a jogalkotás előkészítésében is részt vett.

Még az ügyészséggel is megesett, hogy amikor polgári pert akart indítani, a bíróság visszautasította a keresetét. Minden ilyen esetben felmerül a kérdés, hogy a felperes járt el hanyagul vagy a bíró volt túl szigorú - jegyezte meg a kúriai bíró. Öncélú visszautasításnak semmiképpen nincs helye.

A kereset visszautasításkor az észlelt hiányosságokat a bírónak meg kell jelölnie, hogy a felperesi oldal minél előbb korrigálhassa hibáit és ügye minél hamarabb az érdemi elbírálás szakaszába kerülhessen.

A bírónak azonban az ellenérdekű felek között zajló úgynevezett kontradiktórius eljárás kényes egyensúlyára is ügyelnie kell: miközben felhívja a figyelmet egy kereset hibáira, hiányosságaira, ne ő adja a felperes szájába a beadvány helyes, különösen nem az általa helyesebbnek vélt tartalmát, mert azzal már az alperest hozhatja hátrányos helyzetbe - figyelmeztetett. A jogértelmezési problémák feloldásánál sosem szabad megfeledkezni arról, hogy a per kontradiktórius eljárás, amelyben ha az egyik félnek kedvezünk, azzal a másik fél helyzetét nehezítjük. A pártatlan, tisztességes eljárás kényes egyensúlyára mindig vigyázni kell - magyarázta a bíró.

A jogértelmezési nehézségekről szólva Orosz Árpád úgy fogalmazott, hogy a törvényt nemcsak érteni, hanem érezni is kell. Egy, az egész polgári eljárást átfogó jogszabályt összefüggéseiben átlátni nem könnyű, idő kell hozzá. Az előző polgári perrendtartásnál is voltak egyes pontokon évtizedekig húzódó értelmezési nehézségek, bizonytalanságok.

A szakember elmondta: a járásbíróságokon nem kötelező jogi képviselővel eljárni, a felek maguk is beadhatják keresetlevelüket. Erre a célra egy 26 oldalas formanyomtatvány szolgált, amelyben megadott kérdéssorra kellett válaszolni. Mivel nem mindenütt sikerült elkerülni a szakmai zsargont, a laikusok számára ez nem mindig volt könnyen értelmezhető. De ez valószínűleg sok más állami szerv, hatóság iratairól is elmondható - jegyezte meg.
A jó hír az, hogy a napokban életbe lépő új szabályzás nyomán ez a dokumentum jelentősen egyszerűsödik, terjedelme 9 oldalra csökken, így remélhetőleg könnyebben kezelhetővé válik a nem szakmabeliek számára is - mondta Orosz Árpád.