A Magyar Közlönyben nemrégiben megjelent jogegységi határozat kiemeli: a thm egy százalékban megadott érték, amely éves alapon azt fejezi ki, hogy a kölcsön összes költsége hogyan aránylik a folyósított kölcsön teljes összegéhez (vagyis mindig magasabb a kamatlábnál).

A jogegységi határozatra azért volt szükség, mivel a Kúria egyik tanácsa szerint semmis a lakossági kölcsönszerződés, ha nem tartalmazza a jogszabályok által elvárt módon számított teljes hiteldíjmutatót, mégpedig úgy, hogy a thm a szerződésben a valóságnak megfelelően szerepeljen. Egy másik bírói tanács álláspontja szerint szerint viszont a szerződés semmissége csak akkor állapítható meg, ha a szerződés egyáltalán nem tartalmazza a százalékban kifejezett éves thm-et, valamint az annak számítása során figyelembe nem vett – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést.

Kapcsolódó

Ez egy fontos mutató

A határozat kitér arra is, hogy a thm központi jelentőségű lehet a kölcsönökkel járó anyagi terhek mérlegelésekor, ezért jogszabályi garanciák vonatkoznak a kiszámításának szabályaira. A thm számításánál az ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket, valamint - a harmadik személynek fizetett költségek közül - az ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének díját és a lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját kell figyelembe venni.

Ezt követően a jogegységi határozat vázolja az Európai Bíróságnak a thm kapcsán adott jogértelmező gyakorlatát. Eszerint a hitelmutató meghatározása arra szolgál, hogy a fogyasztó a hitelmegállapodás megkötését megelőzően megfelelő tájékoztatást kapjon, amely alapján össze tudja hasonlítani az alkalmazott mutatókat – akár az Európai Unió egész területén. A fogyasztó így kerülhet abba a helyzetbe, hogy tájékozott döntést tudjon hozni a hitelmegállapodás megkötéséről.

Döntöttek egy fontos kérdésben

Az elvi problémák tisztázása után a Kúria jogegységi tanácsának arról kellett döntenie: a fogyasztói hitelszerződéseknél a szigorú semmisségi jogkövetkezmény levonására csak akkor van mód, ha a lakossági, fogyasztási kölcsönszerződés egyáltalán nem tartalmazza a thm-et, vagy akkor is, ha az nem a jogszabályok által elvárt módon számított thm-et tartalmazza.

A válasz pedig a következő:

a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés semmissége akkor állapítható meg, ha az egyáltalán nem tartalmazza a thm-et (valamint az annak számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és összegét).

Így önmagában az, hogy a thm-nek a kölcsönszerződésben feltüntetett mértéke téves, nem eredményezi a szerződés semmisségét . A valósnál alacsonyabb mértékű thm megjelölése lehet ugyan megtévesztő, de ez nem okozza a szerződés semmisségét, ilyenkor egyéb jogkövetkezmények alkalmazására kerülhet sor. Ha pedig a feltüntetett thm magasabb a valósnál, nem a fogyasztó, hanem a pénzügyi intézmény kerülhet emiatt hátrányos helyzetbe a más pénzügyi intézmények által tett ajánlatokhoz képest, ez pedig a fogyasztó érdekében előírt jogkövetkezmény levonásának eleve nem lehet a hivatkozási alapja.

A thm-et feltüntető szerződéseknél a nem valós vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően feltüntetett thm vizsgálatára és jogi következményeinek levonása nem a semmisség, hanem az érvénytelenséget kiváltó megtámadási okok közé tartozó tévedés, megtévesztés alapján kerülhet sor - derül ki a jogegységi határozatból.