A Magyar Közlönyben megjelent és az egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról címet viselő kormányrendelet kiegészíti a házi kutakra vonatkozó előírásokat. A jövőben a vízügyi hatóság részére - a kút létesítése, üzemeltetése, fennmaradása és megszüntetése iránti kérelemhez - dokumentációt kell csatolni. Ennek tartalmát egy 2017. decemberi BM rendelet írja elő. Ennek egy kis része a kút műszaki adatait tartalmazza, ezek a következők:

  • talpmélység (terepszint alatt, méterben),
  • nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben),

csak fúrt kút esetében:

Kapcsolódó

  • az iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,
  • a csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,
  • a szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, típusa,

csak ásott kút esetében:

  • a kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m); vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat),
  • a kút-felsőrész kialakítása (fúrt és vert kút esetében): akna, kútház, kútszekrény, kútsapka,
  • kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga,
  • csak vert kút esetében a csövezet anyaga, átmérője (mm), a csövezet rakathossza (m-m), a szűrőzött szakasz mélységköze (m-m), a szűrő típusa.
  • használat során keletkező szennyvíz mennyisége, elhelyezése,
  • fényképfelvétel a kútról és környezetéről.

A dokumentációt akkor kell elkészíttetni, ha a kút

  • épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és természetes (magán) személyek részére a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
  • nem gazdasági célú vízigény kielégítése céljából létesül,
  • 500 köbméter/év mennyiséget meg nem haladó vízigénybevétellel, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, és
  • a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló vagy előzetesen lehatárolt belső, külső vagy hidrogeológiai
  • védőidomot, védőterületet érint.

Legutóbb tavaly decemberben a belügyminiszter módosította a házi - a jegyző által engedélyezett - kutakra vonatkozó szabályokat. A január elsején hatályba lépett jogszabály előírja, hogy a felszín alatti vízilétesítmények helyét meg kell határozni. Ebbe a körbe tartoznak a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyéhez kötött kutak is. (A jegyző azokat a kutakat engedélyezi, amelyekből évi 500 köbméternél kevesebb talajvizet vesznek ki egy olyan telken, amelyen ház - vagy házra építési engedély - van. Tipikusan ilyenek a kerti öntözésre használt kutak, illetve a házi szükségletre szolgáló kutak is, de az utóbbiaknál ellenőrizni kell a víz minőségét is.)

A jegyző által engedélyezett kutak helyét vízszintes koordinátákkal - vagy az egységes országos vetületi rendszerben (EOV), vagy pedig a földrajzi szélesség és hosszúság megadásával - kell megjelölni. Ez engedmény a vízügyi hatóság által engedélyezett kutakhoz képest, mivel azoknál még a Balti-tenger szint feletti magassági értéket is meg kell adni.

A rendelet szól még arról is, hogy a jegyző által engedélyezendő kutak tervezésére nem vonatkozik az az előírás, amely szerint a terveket csak a külön rendeletben előírt jogosultsággal rendelkező tervező készítheti. Ez elvileg jelentheti azt is, hogy ezekre a kutakra nem kell tervet készíttetni.

A következő módosítás úgy szólt, hogy a jegyző által engedélyezett kutak megszüntetését nem csak szakképzett kútfúró végezheti. Végül a kútfúráshoz szükséges képesítési előírás is változtak. Addig kútfúró lehetett az is, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezett és az elsajátított kút-kivitelezési gyakorlatot igazolta. Ez a lehetőség ez év első napjától megszűnt.