2021-ben a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított összeg meghaladta a 900 milliárd forintot, amely a bruttó hazai termék (GDP) 1,64 százalékát tette ki. 2020-ban 771 milliárd forint volt a K+F ráfordítás, ami 1,6 százalékos GDP arányos ráfordításnak felel meg.

Összehasonlításul 2021-ben az Európai Unió (EU) tagországaiban átlagosan a GDP 2,27 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre. Magyarország most ezzel az eredménnyel az uniós tagországok rangsorában a 13. helyen áll. Egyébként az európai uniós tagállamok között is jelentős különbségek vannak a kutatás fejlesztés területén.

A top 5 GDP-arányos K+F költéssel az EU-ban:

  1. Belgium,
  2. Svédország, 
  3. Ausztria,
  4. Németország,
  5. Dánia rendelkezik.

A statisztikai adatok szerint Románia pedig sereghajtó a 0,48 százalékos GDP arányos kutatás-fejlesztési ráfordításával.

A magyarországi kutatómunka nagy részét, 76 százalékát, közel 685 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 14 százalékát (125 milliárd forintot) a felsőoktatásban, 10 százalékát (93 milliárd forintot) pedig az államháztartási szektorba tartozó kutató-fejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél költötték el. A cégek többsége azt nyilatkozta, hogy a járvány nem volt hatással a kutatás-fejlesztési tevékenységre.

Ennyit költünk kutatás-fejlesztésre
ÉvGDP arányos K+F költés (százalék)
20121,25
20131,38
20141,34
20151,34
20161,18
20171,32
20181,51
20191,48
20201,6
20211,64
Forrás: KSH

 

2021-ben a műszaki tudományok területén emelkedett a legdinamikusabban a kutatás-fejlesztési ráfordítások összege. Az itt felhasznált pénzeszközök a teljes K+F-ráfordítás 63 százalékát tették ki.

A műszaki tudományokon belül a legtöbbet a gyógyszeripari, valamint a villamos-, elektronikai és informatikai mérnöki tudományok területén fordítottak kutatás-fejlesztésre - ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A másik legjelentősebb tudományágat a természettudományok képviselték, ezekre a kutatásokra 197 milliárd forintot, a 2021. évi K+F-ráfordítások 22 százalékát használták fel. További négy tudományterület együttesen mindössze 16 százalékát használta fel a nemzetgazdasági szintű K+F-ráfordításoknak.

Mint ahogyan írják: az orvostudományi kutatások ráfordításai 6 százalékot, az agrár- és társadalomtudomány területén 4 százalékot, a bölcsészettudományi kutatások pedig ennél is kisebb részt képviselnek.

Lassabban nőtt a teljesítményünk az uniós átlagnál

Magyarország az Európai Bizottság által évente felállított európai innovációs rangsorban 2021-ben is a 22. helyen állt. A rangsor alapját képező összevont innovációs index (SII) Magyarország (68 százalék) esetében nem érte el az uniós átlag 70 százalékát, ezzel a ranglista 21–27. helyén lévő államok által alkotott „feltörekvő innovátorok” csoportjába tartozunk. Az Európai Unió innovációs teljesítménye 2014 és 2021 között átlagosan 13 százalékponttal javult. A visegrádi országok közül hazánké és Szlovákiáé ettől elmaradt (egyaránt 5,9 százalékponttal), Csehországé 11, Lengyelországé viszont az uniós átlagot meghaladóan, 15 százalékponttal nőtt.

Tavaly közel 3700 kutató-fejlesztő hely volt Magyarországon, több mint hattizedük a vállalkozási szektorban.

A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók összlétszáma közel 91 ezer főre tehető, háromnegyedük kutató volt. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó publikációs tevékenység keretében megjelent könyvek és könyvrészletek száma meghaladta a 12 ezret, 72 százalék magyarul jelent meg.

V4-ek között vezetnek a csehek

A visegrádi országok közül változatlanul Csehország 2 százalékos mutatója áll a legközelebb az uniós átlaghoz, míg Szlovákia 0,95 százalékos GDP arányos költése marad el a legnagyobb mértékben az uniós átlagtól.

Az látszik, hogy a K+F-ráfordítások forrásainak szerkezete nagyjából a 2000-es évek közepe óta fokozatosan a vállalkozói finanszírozás irányába tolódott el. 2021-ben a vállalkozásoktól származó ráfordítások összege (459 milliárd forint) 18 százalékkal haladta meg a 2020. évit, innen származott a teljes K+F-ráfordítás 51 százaléka - írja a KSH tanulmánya.

Magyarországon tavaly 446 szabadalmi bejelentést tettek, valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban, a bejelentések 97 százaléka hazai eredetű volt.

A fennmaradó néhány százalékot kitevő külföldi szabadalmak száma a felére csökkent egy év alatt.