A járóbeteg szakellátók körében végzett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egy felmérést, amire 1093 orvos válaszolt. A kutatás alapüzenetei, hogy a szakellátó orvosok zöme idősebb generációba tartozik, ezért az egészségügyi kormányzat által bevezetett 8 óra rendelési idő igen megterhelő számukra, mondta Kincses Gyula, a MOK elnöke egy egészségügyi konferencián, ahol a kutatás részleteit ismertette.
A kamara elnöke szerint a fokozott pszichés megterhelés a betegellátás minőségét veszélyeztetheti. Kiemelte: a rendelési idő és a munkaidő nem azonos fogalmak, az egyéb munkafeladatokat az orvosok szeretik saját időbeosztásuk szerint, akár home office-ban végezni.
Ezeknek a problémáknak az együttes fennállása magyarázza azt, hogy a válaszadók 54 százaléka azon gondolkodik, hogy elhagyja a közegészségügyet, de ez persze nem jelenti azt, hogy ez meg is valósul
– hangsúlyozta Kincses Gyula.
Nyáron jött a változás
Nyár közepén, júliusban kaptak egy pakkot az orvosok, erről itt írtunk>>>>>>>
A változás az orvosok és egészségügyi dolgozók jogállását szabályozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban (eszj) történt. Eszerint eltörölték azt a munkaidő kedvezményt, ami az eszj-ben dolgozó orvosokat illette meg bizonyos munkakörökben, illetve a szakrendelői rendeléseken. Eddig a szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak, a fogászati alap- és szakellátás orvosának, az iskolaorvosnak, a fogorvosnak, valamint a bőr- és nemibeteg-, onkológiai, tüdőgyógyászati, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak, 6 órás munkahelyen töltendő munkaidőkeret volt megállapítva. Ezt a kedvezményt vették el a rendeletmódosítással a nyár kellős közepén.
Egy szeptemberi egészségügyi konferencián Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt mondta:
Ma olyan magasak az orvosbérek, hogy meghaladják a nemzetgazdasági átlagkereset háromszorosát, ekkora luxust nem engedhet meg a költségvetés magának, hogy 6 órás munkáért 8 órás munkabért fizessen az orvosoknak.
Évtizedeken át működött
A kamara felmérése szerint az állami egészségügyet elhagyó orvosok egy része vagy nyugdíjba menne, vagy a magánellátásba megy dolgozni, vagy külföldre megy. De az is kiderült, hogy az orvosok egyharmadának semmilyen lehetősége nincs arra, hogy változtasson a helyzetén, vagyis vállalja a napi 8 órás munkát a szakrendelőben.
A felmérésben az orvosok
- 25 százaléka azt mondta, hogy vállalkozóként napi 6 órában dolgozna tovább;
- 18 százalékuk nem változtatna;
- 16 százalékuk pedig illetménycsökkentés árán is a 6 órás munkát választaná;
- 8 százalék pedig felmondana.
A válaszadók nagy többsége egyetért azzal, hogy még nagyobb munkaterhelést és jövedelemcsökkenést nem vállalnak. És a kutatás szerint az új helyzet kezelhetetlen a rendelőkapacitások és a szakdolgozók munkarendje miatt.
A MOK szerint az új rendelkezés, - hogy a szakrendelőkben az orvosok nyolc órában dolgozzanak - konszenzus és átmenet nélküli bevezetése kialakult szokásokat, működési módokat, szerzett jogokat sért. A korábban 6 órában dolgozó orvosok jelentős része nem bírja és nem is akarja vállalni a nagyobb munkaterhelést - derül ki a felmérésből.
A 6 óra rendelési idő mellé számos, nem feltétlenül a munkahelyen prompt végzendő feladat társul, ami heti átlagban kitölti az heti ötször 8 óra munkaidőt. Emellett pedig az intézmények kubatúrája, humán erőforrás struktúrája sem teszi mindenhol lehetővé a megemelt rendelési idő alkalmazását - derül ki a MOK kutatásából.
További HR-gondokat prognosztizálnak
A kamara szerint, ha a a kormányzati cél a járóbeteg szakellátás teljesítményének növelése, annak adekvát eszköze a teljesítményvolumen-korlát emelése lenne. A szakrendelőkben a 8 órás munkára vonatkozó rendelkezés miatt a humánerőforrás helyzete tovább romolhat.
És emellett a járóbeteg-ellátásban dolgozó szakápolók is borúsnak látják a helyzetüket.
Az ő felmérésük szerint, amit 56 intézmény töltött ki, a megkérdezettek 46,4 százaléka szerint romlott a rendelőkben megjelenő betegek szakellátása. A szakrendelőkben jellemzően a szakdolgozók naponta 30 körüli betegszámot látnak el. A szakdolgozók fele (53 százaléka) elégedetlen a bérével, mondta Szánti Istvánné, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara járóbeteg szakellátásért felelős vezetője még a Balatonalmádiban megrendezett konferencián.